A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)
Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása
A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása és különböző mesterek segédjei illetve feleségei alkották ezt a kört. A10 és 30 korona között adózó 21 személy a foglalkozására nézve meglehetősen tarka képet alkotott. 30 és 50 korona adóval 13 személy tartozott az államnak. Postatiszteket, kereskedőt, mészárost, tanfelügyelőt és földbirtokosokat találunk közöttük. 50 és 75 korona közötti adót már csak egy mészáros, 3 földtulajdonos és 2 földbérlő fizetett. Ugyancsak 3 földbirtokost találunk a 74-100 korona közötti kategóriában. Figyelemre méltó, hogy az előbbiek közül kettő, ez utóbbiakból pedig az egyik békéscsabai, a másik pedig bicerei lakos volt. A 125 és a 150 koronát fizetők között szintén volt egy békéscsabai földtulajdonos, valamint két eperjesi, illetve egy gyulai földbérlő és egy vendéglős. Az árvaszéki elnök 154, egy jól menő szabómester 182, egy bíró 198, egy gyógyszerész és egy dohányárus 214, míg egy ügyvéd 361, a főispán pedig 717 korona adó megfizetésére volt kötelezve. Az összesen kirótt állami adó egyharmadát a földművesek, egy-egy tizedét az iparosok, illetve a szolgáltatásban dolgozó vállalkozások tulajdonosai fizették be, míg csaknem fele az állam alkalmazásában álló hivatalnokoktól származott. Ebből derül ki a legvilágosabban az, hogy melyik társadalmi réteg vállán nyugodott leginkább a gyulai evangélikus gyülekezet fenntartásának a terhe. Az egyháztagok foglalkozási összetételének a vizsgálata korántsem mutat ennyire élesen megosztott képet. A mezőgazdaságban dolgozók tették ki a tagság 57%-át, az iparosok 15 és a kereskedelmi-szolgáltatói szektorban dolgozók 9%-ával szemben az állami hivatalnokok mindössze 19%-al képviseltették magukat. Az 1910-ig nyilvántartásba vett 149 személyből 139-nek ismert a foglalkozása. 80 fő a mezőgazdaságban dolgozott, többségükben: 25-en napszámosként. 12 cseléd és 12 tanyás mellett 16 földbirtokost, 7 földbérlőt és 8 földművest találunk közöttük. A 21 iparos között is akad 2 csizmadia-napszámos és a 6 iparos-feleség. Mellettük 2 csizmadiát, 1 cipészt, 1 gyári munkást, 3 mészárost, 1 nyomdászsegédet, 1 rézöntőt, 3 szabót és 1 szobafestőt találunk. A kereskedők között a 2 segéd és a 3 kereskedőfeleség mellett 1 vaskereskedő, 1 dohányárus, 1 készruhaárus, 1 kalapos és 1 vegyeskereskedéssel foglalatoskodó személy akadt. A harmadik szektort 1 gyógyszerész, 1 vendéglős, 2 ügyvéd és 1 magánzó képviselte. A 25 állami alkalmazottból az oktatásügyben dolgozott 1 tanító, 2 tanítónő, 1 tanfelügyelő a helyettesével és a titkárával. A közigazgatásban dolgozókat a főispán, 1 árvaszéki elnök 1 vármegyei írnok és 1 pénzügyi titkár képviselte. Az igazságszolgáltatásban 1 törvényszéki iktató, 1 írnok és 1 díjnok tevékenykedett a táblai ítélőbíró mellett. A közlekedést 1 főmérnök, 1 folyam felvigyázó, 1 útbiztos, és 2 vasúti őr, míg a távközlést 2 postatiszt és 1 levélhordó képviselte. Egy katona mellett még 1 főszolgabíró- és 1 orvosfeleséggel találkozunk ebben a kategóriában. 1909-ben a felügyelő arról tájékoztatta a híveket, hogy az egyházközségnek kb. 424 tagja van. 64 Az 1910-es népszámlálás papíron szereplő 769 gyulai evangélikusából 1913-ban 147 fizetett adót az egyházközségnek. 65 Az első világháború kitöréséig ez a szám 17l-re nőtt. BML, Ladics-hagyaték: az 1909. január 10-i közgyűlés jegyzőkönyve. BML, Ladics-hagyaték: Sülé József gondnok 1913. július 6-i levele Csepregi esperesnek. Természetesen az említett 769 főnek tetemes hányadát tehették ki az adófizetésre nem kötelezhetők (gyermekek, szegények, stb.). 495
