A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Németh Csaba: Forrásközlemény: Mjk József huszárőrnagy hagyatéka

Mjk József húsz ár őrnagy hagyatéka Az oroszok belátva, hogy Sarkad nem tudja élelmiszerrel ellátni a tábort, 12 tisztet jelöltek ki (mind a magyar seregből, mind a sajátjukból), s a környéket 12 részre feloszt­va, kiküldték őket, hogy a környező falvakból biztosítsák az élelem utánpótlását. Ennek ellenére egyikük beismerése szerint "az a terület, ahol el voltak helyezve /a foglyok/, fo­kozatosan temetővé alakult át. Az eltakarítatlanul ott maradt szemét, a kétnapos szaka­datlan eső, a hideg éjszakákkal váltakozó forró nappalok és a sovány koszt a kolera nagymértékű elterjedésének okozóivá váltak, úgyhogy naponta közel harmincan haltak meg... Az a veszély fenyegetett, hogy ez a szerencsétlen helyzet lázadásra ad alkalmat", 29 ezért intézkedtek a honvédtisztek Gyulára szállításáról. 2. A szereplők Ki volt Mjk József őrnagy? Bár a honvédsereg tisztjeiről alapos és kimerítő részletes­ségű munkák állnak rendelkezésünkre, az ő személyét illetően mégis van némi bizonyta­lanság. Bona Gábor műveiben szerepel egy Mjk Karl i0 őrnagy, aki egy vagyontalan, osztrák eredetű nemesi család sarjaként 1812-ben, Nagyváradon született. 1830-tól közvitézként, 1847 óta pedig a 9. számú, I. Miklós orosz cárról elnevezett huszárezredben alszáza­dosként teljesített szolgálatot. 1848 szeptemberétől részt vett a Jellacic elleni harcokban. Október elsejétől főszázados lett, s 1849 márciusától Görgei Artúr tábornok karsegéde­ként szolgált őrnagyi rangban. Májustól a honvédelmi minisztérium gyalogsági osztályán dolgozott. 1849. augusztus 18-án, Sarkadon kolerában hunyt el. Görgei kedvenc táborno­ka, Leiningen szerint: "szelíd, jó ember és derék katona" 31 volt. A keresztnevet leszámít­va, a többi adat helytállónak tűnik, valószínűnek tartjuk, hogy róla lehet szó idézett forrá­sunkban. A nevek bizonytalanságát jól mutatja ugyanis egy másik, még esetleg szóbajöhető honvédtiszt esete: Bona egy Muck (Mick? Mück?) Karl (Ludvigf 2 százados­ról is ír, aki ugyancsak Sarkadon hunyt el kolerában, 1849 augusztusában. A név bizony­talansága még megengedné a forrásunkban szereplő személlyel való azonosítást, azonban a rangfokozat sem egyezik, s a szerző itt egy olyan tiszt pályáját mutatja be, aki a szabad­ságharc kezdete óta a honvédsereg utászkaránál szolgált. A 9. huszárezred egyébként már a pákozdi csatában is szerepelt, és túlnyomó többsé­ge a Görgei-vezette feldunai (később VII. számú) hadtestben harcolta végig a szabadság­harcot. Különösen kitűnt a február 28-i mezőkövesdi összecsapásban. 33 Lehet, hogy Mjk is az ebben tanúsított helytállásáért kapta az őrnagyi előléptetést. Könnyebb helyzetben vagyunk a többi szereplővel kapcsolatban. Ensel Kálmán 34 1823. október 27-én Pesten született, s 1882-ben hunyt el. Nemesi származású, ismert ügyvéd volt. 1848. szeptember 20. óta hadnagyként a váci önkéntes Fjodor Vaszilijevics Rüdiger gróf segédtisztjének visszaemlékezése az 1849. évi magyarországi hadjáratra. In.: A magyarországi hadjárat. 1849. Szerk.: Katona Tamás. Bp., 1988. 546-550. 30 Bona 1987. 248 31 Leiningen-Westerburg Károly naplója. In.: Az aradi vértanúk I. kötet. Szerk.: Katona Tamás. Bp., 1983. 154. ' Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Bp., 1988. 424. 33 Kedves 58. 14 Bona 1988. 192. 321

Next

/
Oldalképek
Tartalom