Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Bezdán Sándor: Egyesület-típusok alakulása Orosházán (1867–1918)

nek, szintjének és jellegének. A nyugat-európai modellben a középkori gazdasági érdekvédelmi és egyházi társadalmi szervezetek helyett és mellett kialakult a polgári nyilvánosság fórumaként a sajtó és egyesületi kultúra.

7 Magyarországon a XVIII-XIX. század fordulóján - a szabadkőműves páholyok betiltása miatt (1795) -jobbára titkos olvasókörök szorgalmazták a társadalmi reformokat. A társadalmi önszerveződés fordulata nagyrészt — Széchenyi és Kossuth eszmerendszerének terjedése és szervező tevékenysége révén - a reformkorban következett be: 1848-ig kb. kétszáz kaszinó és olvasókör keletkezett. A szabadságharc leverése után az önkényuralom az egyesületeknek sem kegyelmezett, bár a papi vezetésű egyleteket megtűrte, sőt elősegítette ilyenek alakulását.

8 Az alkotmányos mozgalmak megújulásával feltámadtak a régi körök, ill. újakat is alapítottak az 1850-es évek végétől. A kiegyezés elfogadására való felkészítés már kilépett a társasélet szűk köréből a sajtó és az egyesületek által megvalósult nyilvánosságba. Orosháza régi egyesületei a dualizmus kori egyesületi kultúra közvetlen előzményei, mivel ezek a kiegyezés után is többnyire folyamatosan működtek. A reformkorban két egyesület keletkezett: a Casino és az izrealita Chevra Kadisha (Szentegylet). A Chevra Kadisha temetkezési társaság 1835-től elsőként fogta össze a később hitközséggé szerveződő helyi zsidóságot.

9 A Casinó alapítási évéről (1835, 1837, 1838, 1839) ellentmondóak a források és az irodalom.

10 Az eredeti iratok hiánya miatt többnyire egymásra hivatkoznak az adatközlők. A legkorábbi alakulási dátum mellett is az egyesület saját múlt századi részletes statisztikai jelentései szólnak, pl. a György Aladár-féle könyvtári felmérés. További gondot jelent az alakulással kapcsolatban, hogy maga a Casino csak a folyamatosságot tekintve több esetben 1857-től számította működését. A reformkori Casino tagjai (1843-ban 43 fő) nemcsak a polgári—paraszti rétegtől zárkóztak el, hanem három uradalmi gazdatiszt megakadályozta egy helyi zsidó haszonbérlő felvételét is.

11 7. Vö. Habermas, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Bp. 1971. Gondolat. 410. 8. Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp. 1978. Akadémiai I. 290. Vö. Gaál Endre: Adatok Szeged 1859-1860. évi történetéhez = Acta Historica. Tomus XXX. 36. 9. Veres József: Orosháza. Történeti és statisztikai adatok alapján. Orosháza, 1886. 142. 10. 1835: György Aladár: Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben. Bp. 1886. Athenaeum. Fülöp Géza: i.m. 97. p. 1839: Koczányi Béla: Magyarországi társas- és közművelődési körök... Kassa, 647.1838: Békés Megyei Levéltár Békés m. alisp. ált. 12 806/1900. Alispáni iratok és Vargha Gyula i.m. 46. 1839: Veres József"i.m. 137. 11. Veres József, i.m. 137. - Vö.Jovanovics Pál tudósítása a Pesti Hírlap 1841. évf. 69. sz. 583. Helyhiány miatt nem térünk ki az egyesület társadalmi bázisára és működésének nyomaira. 323