Sz. Kürti Katalin: Munkácsy-ereklyék és dokumentumok a békéscsabai múzeumban (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 18. Békéscsaba, 1994)

fizetett Karlovszkynak évente 2-3 alkalommal, Ripplnek 700 frankot a Két család másolásáért. Colpahon látta vendégül Lisztet, Haynaldot, Paál Lászlót, majd John Wanamaker, Blumenthal amerikai milliomosokat, Kari Sedelmeyert. Tó mögött álló, kényelmes kastély volt Colpach, amely nagy társaság fogadására is alkalmas volt. Ez kiderül a gyűjteményben őrzött fotókról is: két fényképen Cecilé szüleinek gyémántlakodalmára érkezett mintegy 70-80 vendéget látni a kastély előtt. A nyugodt vidék, az erdővel, tóval körülvett Colpach több festményének színhelye és modellje (Colpachi iskola, Hazafelé, Colpachipark, A kastély úrnő születésnapja, Falusi tanító). Mint a számlakönyvből kiderül, nyaranta 1000-3000 frankkal járult hozzá Cecilé colpachi utazásához és háztartásához. Hatalmas összegeket emésztett fel a két háztartás, de 1878-1888 között évente, átlag százezer frank volt Sedelmeyer átutalása. Szerződésük tíz év után megszűnt, Munkácsy számára ez nem felszabadulást, hanem újabb gondokat jelentett. Részben Cecilé késztette munkára, részben önmaga vált aggályoskodóvá, betegsége miatt. Utolsó sikere az 1889. évi párizsi világkiállítás nagydíja volt az Amerikából visszahozott két Krisztus képre. Ekkor nyolcszáz magyart látott vendégül párizsi palotájában úgy is, mint a Párizsi Magyar Egylet elnöke, s úgy is, mint a világkiállítás osztrák-magyar képzőművészeti szakbizottsága elnöke. 1890 és 1891 őszén hosszabb ideig Magyarországon tartózkodott. 1890-ben jelent meg a szabadságharc évfordulójára az Aradi vértanúk albuma, többek között Munkácsy és Zichy illusztrációival. Munkácsy Bécsből érkezett (ahol mennyezetképét helyezték el), s előbb Aradon, majd Pesten ünnepelték. Jövetelének legfőbb célja az épülő parlament számára ígért festmény előkészítése volt. Mint tudjuk, a honfoglalás témáját még 1882-ben vetette fel Jókai Mór. 1891 szeptember-októberében Munkácsy bejárta az országot: modelleket, kosztümöket, kellékeket gyűjtött. Titkára, Ecsy Ferenc József festő és fényképész kísérte el, rendre fényképezte a Munkácsy kívánsága szerint beállított modelleket. Mindenütt lelkesen ünnepelték a nagy festőművészt, Bánffyhunyadon pl. élőképpel emlékeztetették Krisztus Pilátus előtt című festményére. Szegeden látta Balázs Sándor-Szigligeti Ede Sztrájk című színielőadását, s a helyszínen lelkesen gratulált a társulatnak. Az eredeti költemény írója, Coppée már régóta látogatója volt párizsi szalonjának, mégis a Balázs-Szigligeti-átirat ragadta meg, s 1892-től foglalkozni kezdett a Sztrájk-kai is. Először azonban a Hongfoglalás-Ъа kezdett, s többszöri átfestés után, 1893 decemberében kiállította Párizsban, Georges Petit-nél. 1893-ban Tuniszba utazott és átadta az agg Kossuthnak a mű reprodukcióját. A Honfoglalás után, Kádár Gábor Párizsban élő nyomdász, grafikus ösztön17