A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához
Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához mellékfolyója a Hajó (Heuyo). 116 1301: fluvius Ewswen Füzesgyarmat határában." 7 1320: fluvius Gépes a Bihar megyei Gyárak (Ghiorac) mellett. 118 1323-ban az Arad megyei Phyluplaka határában (Simándtól DNy-ra) a Berukzo neve jön elő, és ez természetesen nem azonos a Berettyóval." 9 1326: fluvius Hódos a Fekete-Körös egyik mellékfolyója, és valószínűleg ennek mellékága az Árkos-patak. 120 1326-ban Károly határában Buzfoka folyó és azonos nevű sziget szerepel. 121 1398-ban Komáditól északra, Nyésta határában egy folyót Eer-nek neveztek. 122 1405-ben megint csak Károly határában jelentkezik a Kekws folyónév, 123 amely semmiképpen sem lehet a Körös elírása. 1413ban folyónak mondták a Gyoma belterületén áthaladó Sáros eret. 124 1476-ban és 1477ben Endrődtől északra, Póhalom, Sima és Bála határjárásában a Nyarwswen és Odwwm folyónevek bukkannak fel. 125 1493-ban jön elő először a Feketheer Sarkadnál, melyet múlt századi térkép alapján a Gyepes egy szakaszával lehet azonosítani. 126 1509ben újra Feketheer ezúttal Gyulánál, továbbá Odormanfok Doboznál. 127 Az 1520-ban készült, a Bihar megyei vámhelyeket tartalmazó összeírásban a Fekete-Körös mellékágaként az Agh folyót nevezték meg. Ugyanebben az összeírásban fordul elő a Kereseer az azonos hangzású mezőváros (Kölesér) határában és a Gyepes Remeténél. Az oklevélben ugyanakkor sok kis patakocska szerepel név nélkül a Sebes- és a Fekete-Körös mellékágaiként. 128 Mocsarak, állóvizek: Nem kétséges, hogy a Körösvölgy egyik meghatározó táji jellegzetessége volt a mocsár. Gyakorlatilag az egész Körös vidékre jellemző volt, hiszen a folyók amint kiléptek a hegyvidék szűk völgyeiből, azonnal szétterültek a síkságon. Közülük is legjelentősebb a Sárrét, amely elsősorban a Sebes-Körös és a Berettyó vizét „nyelte el", de bőven kapott utánpótlást a Fekete- majd a Kettős-Körösből is. 129 1177-ben mocsarakat említenek a Simándtól ÉNy-ra fekvő Királyi és a Miske (Misca) környékére lokalizálható Sáros határjárásaiban. Utóbbinál Saris, Heulgies és Holmohugh volt a mocsarak neve. 130 Anonymus 1200 körüli lutum Zerep elnevezésű területe a Bucsa-környéki nagy kiterjedésű mocsárvilág (Sárrét) része volt. 131 1214-ben Váradtól ÉNy-ra névtelen mo1,6 György 1963. 672. 117 Györffy 1963. 506. 118 Györffy 1963. 622. 119 Györffy 1963. 176. 120 Arkuspothaktuwe. Györffy 1963. 625. 121 Csáky-oklt. 1/1. 50-54. Körösladány határában: MRT IV/1. 116. 122 Jakó 1940. 20. 123 Mályusz 1956. No. 3864. 124 Haan-Zsilinszky 1877. 27. 125 Dl 17810., Dl 17993. 126 Veress 1938. 28., Huszár 1822. 43. 127 Veress 1938. 55. 128 Dl 23348. 129 A bihari mocsárvilágról és annak hasznosításáról lásd Jakó 1940. 13-14. 130 Dl 30751., Csánki 1890. 736, 743. 131 Györffy 1963. 493. 315
