Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Nagy Gyula: Adatok Doboz gabonatermesztéséhez

etető bal kézzel etetett s jobb kezével széjjelkavarta a szemet a rostán, hogy a szél könnyebben ki tudja fújni közüle a polyvát. Később nagyobb falapáttal rakták a szemet a garatba. A tiszta búza a szérűre folyt. Ha az egészet leengedték, rostát cseréltek. Apró lyukú rostát tettek bele. Az egészet újra átrostálták. De a szemet már a ponyvára eresztették. A garatba ekkor nyeles félvékással öntögették. A ponyváról azután vékával felmerték és zsákokba öntötték. Idősebb emberek közül voltak olyanok, akik a rostálásból éltek. Szérűről szérűre mentek. Sokszor hívták is őket. Mindig a nyomtató adta a hajtóerőt. A rostás egy kissámlin állva, egy pálcikával kotorászta a gabonát, hogy egyformán menjen a gépbe. A rostás természetben kapta meg a rostálás díját. Minden 40. véka az övé lett. Egy nap 1 köböl búzát is meg tudott keresni. Voltak olyanok is, akik részéből kiadták a rostát szegényebb embereknek. 5. Cséplés járgánnyal ; húzatósmagánjáróval és robbanómotorral hajtott cséplővel Dobozon csak Domokos Imrének volt járgánya. 1899-ben újonnan vette. Két lóval húzatta. A járgány dobja (cséplőszekrénye) kisméretű volt. Dobsín helyett vasfogak voltak benne. Az verte ki a gabonát. A kicsépelt gabonát épp úgy meg kellett rostálni, mint a nyomtatottat. Csak magának csépelt. Miután csak 8 hold földje volt, nem volt kifizető. Pár évig használta, azután eladta. Az 1910-es években Sarkadi András ezermesternek volt az első huzatos gépje. Ezen kívül még 3 huzatos gép volt a faluban. 4-6 lóval húzatták. Szalmával fűtötték. Dobjaikban már dobsín volt. Társaságban csépeltek. A teljes banda 24 főből állott. Tagjai: 1 gépész, 1 fűtő, 2 etető, 2 kévevágó, 1 első ember, 1 zsákos, 4 asztagos, 4 rudashordó, 2 rudascsináló, 2 szalmakazalrakó, és 4 polyvarakó. Ezeket a huzatos gépeket nem alakították át magánjáró gépekké. Az első világháború után kerültek el a faluból. A faluban magánjáró gépje először Hegyi Gábornak volt az 1920-as évek körül. Használtan vette. 1949-ig Dobozon mindössze 6 magánjáró gép volt. Az első traktor a faluban 1^48-ban csépelt. 1951 óta csak a gépállomás traktorjai csépelnek. VI. A kalászokból kiválasztott gabona s takarmány elraktározása 1. A gabona elraktározása A nyomtatás idején a malomba csak tiszta, mosott búzát lehetett vinni. Ezért mindenki nyomtatás jután a jó időben megmosta gabonáját. Az Ásott-Körösre vitték. Szapulódezsat, káposztásdézsát, dézsát vittek magukkal. A víz szélére tették. Beleöntötték a búzát. Addig mertek rá vizet, míg bő lé nem állt rajta. Az asszonyok kézzel megkeverték. Félredűtötték a dézsát s egy vesszőkosarat tettek 394