Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Nagy Gyula: Adatok Doboz gabonatermesztéséhez

\ 2. Kiverés-verdesés Vannak szedegetők, akik a szedegetett gabonát hazaviszik s ott kiverik. A csomókat hónuk alá csapják s úgy viszik haza. Otthon vagy a góréba vagy egy féltetőre teszik száradni. Amikor egy csomó gabona összegyűlt s megszáradt, kibugázzák. Azután ismét szedegetnek. Mindaddig szedegetnek, amíg találnak. A bugázást a következőképpen végzik. Napos helyre leterítik a hátalót. Ha sokat begyűjtöttek, akkor ponyvát terítenek a földre. A hátaló, vagy a ponyva egyik felére teszik a csomókat. Bal kézzel kivesznek a csomók közül egyet. Leteszik a ponyvára, vagy a hátalóra. Jobb kézzel mosósulyokkal kibugázák, kiverik a szemet. Könnyen kiverődik a szem. A bugázás után a kivert szalmát egy csomóba dobják. Azután a fenti módon egy másik csomót bugáznak ki. Ezt is ott bugázzák ki, ahol az elsőt. így bugázzák ki a szedegetett gabonát. Azután a kis kézirostát a ponyvára teszik. Belerakják polyvástól a kibugázott szemet. Két kézzel megrázogatják. A polyva a tetején helyezkedik el, s leveszik. A szalmacsomóra dobják. Azután, ha szél fúj, kiszelelik. Ha nem fúj szél, akkor seprűvel hajtanak szelet. A tiszta búzát zsákba öntik. Van olyan család, amelyik egy véka búzát is összegyűjt egy nyáron. A kibugázott szalmát összeölelik és a trágyadombra dobják. A tyúkok még kiszedegetik az esetleg bentmaradt szemeket. Cs. Kiss Gábor hallotta, hogy valaki valahová verdeste a szálasabb kalászokat. Inkább a rozsot, vagy zabot verdeshették ki. A zab így könyebben kimegy. 3. A szem kiverése cséppel Cs. Kiss Gábor apjának (1880-ban halt meg, 48 éves korában) volt faesépíője (csépje). Elbeszélése szerint az 1860-as években azzal csépelték a gabonát. A bekötött kévéket két sorba rakták, fejjel összefele. Kioldozták a kévéket. A cséppel végigverték a kalászokat. Kétfelőlről verték. Ha többen voltak, akkor ütemesen csépeltek. Mikor fölül nem láttak szemet, kézzel megforgatták. Azután megint végigverték. Majd sorba megrázogatták, hogy hulljon ki az, ami még benne maradt. Ha találtak szemet, még egyszer sorba verték. Azután összeszedték a szalmát és kévékbe kötötték. Zsupptetőt csináltak belőle. Inkább mellékhelyiséget fedtek vele. A szemet összesöpörték s rostálták. A polyvát kidobták s ponyvára kiszelelték. Vékával felmérték és a zsákokba szedték. Az 1870—80-as évekig a babot, lencsét, borsót többen cséppel bugázták ki. Napos helyre kiterítettek egy ponyvát. Kézzel ráterítették a kicsépelnivalót. Nem rakták ki egészen a széléig. A cséplő az egyik sorban maga előtt elkezdte a babot, lencsét vagy borsót bugázni, csépelni. Ha végigvert egy sort, a szalmáját ledobta. A ponyván lévő kivernivalóból a kivert szemekre ismét terített egy sort. Azt is kiverte. így csépelte ki az egészet. A kivert szem és a szalma is egy-egy csomóba gyűlt össze. Megfogták a ponyva két sarkát s a szemet egy csomóba 387