Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Nagy Gyula: Adatok Doboz gabonatermesztéséhez

\ 2. Kiverés-verdesés Vannak szedegetők, akik a szedegetett gabonát hazaviszik s ott kiverik. A csomókat hónuk alá csapják s úgy viszik haza. Otthon vagy a góréba vagy egy féltetőre teszik száradni. Amikor egy csomó gabona összegyűlt s megszá­radt, kibugázzák. Azután ismét szedegetnek. Mindaddig szedegetnek, amíg találnak. A bugázást a következőképpen végzik. Napos helyre leterítik a háta­lót. Ha sokat begyűjtöttek, akkor ponyvát terítenek a földre. A hátaló, vagy a ponyva egyik felére teszik a csomókat. Bal kézzel kivesznek a csomók közül egyet. Leteszik a ponyvára, vagy a hátalóra. Jobb kézzel mosósulyokkal kibugá­zák, kiverik a szemet. Könnyen kiverődik a szem. A bugázás után a kivert szalmát egy csomóba dobják. Azután a fenti módon egy másik csomót bugáz­nak ki. Ezt is ott bugázzák ki, ahol az elsőt. így bugázzák ki a szedegetett gabonát. Azután a kis kézirostát a ponyvára teszik. Belerakják polyvástól a kibugázott szemet. Két kézzel megrázogatják. A polyva a tetején helyezkedik el, s leveszik. A szalmacsomóra dobják. Azután, ha szél fúj, kiszelelik. Ha nem fúj szél, akkor seprűvel hajtanak szelet. A tiszta búzát zsákba öntik. Van olyan család, amelyik egy véka búzát is összegyűjt egy nyáron. A kibugázott szalmát összeölelik és a trágyadombra dobják. A tyúkok még kiszedegetik az esetleg bentmaradt szemeket. Cs. Kiss Gábor hallotta, hogy valaki valahová verdeste a szálasabb kalászo­kat. Inkább a rozsot, vagy zabot verdeshették ki. A zab így könyebben kimegy. 3. A szem kiverése cséppel Cs. Kiss Gábor apjának (1880-ban halt meg, 48 éves korában) volt faesépíője (csépje). Elbeszélése szerint az 1860-as években azzal csépelték a gabonát. A bekötött kévéket két sorba rakták, fejjel összefele. Kioldozták a kévéket. A cséppel végigverték a kalászokat. Kétfelőlről verték. Ha többen voltak, akkor ütemesen csépeltek. Mikor fölül nem láttak szemet, kézzel megforgatták. Az­után megint végigverték. Majd sorba megrázogatták, hogy hulljon ki az, ami még benne maradt. Ha találtak szemet, még egyszer sorba verték. Azután összeszedték a szalmát és kévékbe kötötték. Zsupptetőt csináltak belőle. Inkább mellékhelyiséget fedtek vele. A szemet összesöpörték s rostálták. A polyvát kidobták s ponyvára kiszelelték. Vékával felmérték és a zsákokba szedték. Az 1870—80-as évekig a babot, lencsét, borsót többen cséppel bugázták ki. Napos helyre kiterítettek egy ponyvát. Kézzel ráterítették a kicsépelnivalót. Nem rakták ki egészen a széléig. A cséplő az egyik sorban maga előtt elkezdte a babot, lencsét vagy borsót bugázni, csépelni. Ha végigvert egy sort, a szalmáját ledobta. A ponyván lévő kivernivalóból a kivert szemekre ismét terített egy sort. Azt is kiverte. így csépelte ki az egészet. A kivert szem és a szalma is egy-egy csomóba gyűlt össze. Megfogták a ponyva két sarkát s a szemet egy csomóba 387

Next

/
Oldalképek
Tartalom