Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Oláh József: A kapitalizmus gazdasági viszonyai

traktor és billenőeke motoros erőre 9 cséplőgép 14 másféle gép 35 eke emberi vagy állati erőre 508 borona emberi vagy állati erőre 597 henger 46 vető és ültetőgép , 36 kapálógép 209 arató- és takarmány betakarító gép 37 cséplő, tisztító és osztályozógép 53 takarmányelőkészítő gép 81 db-ot mutattak ki.

31 Az erőgépek alkalmazásával (gőz, majd motoros), a vasekék elterjedésével, az ökröknél sokkal fürgébb lovak igázásával jelentősen növekszik a szántás mélysége. A vetőmagot szeleléssel, rostálással, osztályozással, csávázással gondosan előkészítik. A kisebb gazdaságokban kézzel, a nagyobbakban géppel szórva, majd sorba vetnek. A szántást, illetve a vetést hengerezéssel, grubberozással porhanyítják, tömítik. Az elvetett, megfelelő mélységbe juttatott magot tövis, majd többlevelű állati és gépi vontatású vasboronával takarják be. A gyomirtást a kikelt vetésekben kézi erővel, állati és gépi üzemeltetésű ekekapával, extirpátorral végzik. Kézzel és géppel aratnak, illetve csépelnek. A vetésterületnek az egyes növények termesztésére az alábbi százalékát használták: 1910-ben 1928-ban búza rozs árpa zab tengeri burgonya cukorrépa dohány takarmányrépa lóhere lucerna Legnagyobb területen a mindenkori vetésterületnek kb. a felén a legfontosabb kenyérgabonát adó búzát és szemes takarmányt szolgáltató kukoricát (1/4— 1/3) termesztették. Egy hektárról 1928-ban 17,38 q búzát 52,65 q burgonyát 15,47 q rozsot 227,63 q cukorrépát 18,25 q árpát 242,75 q takarmányrépát 18,25 q zabot 27,63 q lóherét 10,60 q tengerit 31,28 q lucernát takarítottak be.

32 44,58 48,52 1,50 0,35 13,56 8,65 5,61 3 — 26,35 29,81 0,54 0,47 0,62 2,18 0,77 0,11 1,85 10,47 0,69 0,57 5,40 191