Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Nagy Gyula: Adatok Doboz gabonatermesztéséhez

szérű terítékkel beterítették. Végül lóval bevágatták. A szérű készítésében az egész család részt vett. Ha a szérűt aznap nem használták, akkor nem söpörték le. A szérű mellett kétfelől csomókban lévő szérűtakaró val letakarták. Ha elkészülte után nyomtattak, akkor először élesebb, s utána finomabb söprüvel lesöpörték egy csomóba. Először árpát nyomtattak rajta. Az árpa hegyes tokiásza belement a szérű földjébe. Néhány ágyás kivetése után olyan síkos lett, mint az üveg. Ha tiszta szérűt eső érte, akkor újból letakarták és lejáratták. Dobozon csak bekötetlen gabonát nyomtattak. Kerek ágyást ágyaztak. Az ágyást úgy helyezték el a szérűn, hogy két oldalt maradjon hely fordításra. Mindig szél alá ágyaztak. Vagyis a kalászok arra néztek, amerre a szél fújt. Ha nem fújt szél, akkor a fejek a szalmahordás irányába néztek. Az ágyás elhelyezésénél számba vették azt is, hogy merre viszik a szalmát. Amerre a szalmát hordták, arra ágyaztak. Ott kezdték az ágyást. Az ágyás rakását félkör alakban kezdték el. Később egyenesre húzódott. 2-3 ember ágyazott. Favillával dolgoztak. A szérűn nem volt szabad vasvillát használni. A gabonaszálak ferdén feküdtek egymáson. Az ágyást úgy rakták, hogy a fejek az ágyás tetejére kerüljenek. A közepe volt a legvastagabb. Sokszor egy méter magas is volt. Ugyanis a lovak az ágyás közepén kétszer mennek, míg a szélen egyszer. A szélét pedig kb. 30 cm vastagra rakták. A beágyazott gabonát 2-6 lóval járatták. Legtöbben patkolatlan lóval nyomtattak. Járatás előtt az ágyáson kívül megkergették, megzaklatták a lovakat. Azután megálltak. Ilyenkor kivizelték, kiganézták magukat. A lovak mindig a gabona töve felől, az ágyás kezdésével szemben mentek az ágyásra. A bátrabb lovak voltak elöl. Ha két lóval nyomtattak, akkor a lovak vagy egymás mellett, vagy egymás után mentek. Hárommal, akkor egy elöl s kettő hátul ment. Négy ló egymás mögött két párba járta az ágyást. Ha öt lóval nyomtattak, akkor egy ment elöl, azután a többi kettesével utána. A hat ló három párba ment. A lovak mindig az ágyás egyik felét járták. Amikor az első ló egy-egy fordulat után a lóhajtó irányába ért, a lóhajtó egy kis lépést lépett előre. Mire a lóhajtó visszaért kiindulási helyére, a lovak lejárták az ágyást. A lovak járatás közben falták a búzafejeket. Ezért voltak, akik abrakosbakót akasztottak a lovak fejére. Amikor a lovak lejárták az ágyást, fordítottak. A másik oldalára fordították a gazt. A fordítást ott kezdték el, ahol az ágyást befejezték. 2-3 ember fordított. Favillával dolgoztak. Két kézre fordítottak. Vagyis egyszer jobb fele, egyszer bal fele fordították a lejáratott gabonát. Ha hárman fordítottak, akkor az első és harmadik fordító mindig az ágyás szélén, a második az ágyás közepén fordított. Ennek volt legnehezebb dolga. A fordítás a következőképpen történt. A fordítók egymás után helyezkedtek el az ágyáson. Amint az első kiért az ágyás szélére, mindhárman megálltak. Megfordultak és a villán kézcserét végeztek. A haladás irányában léptek egyet. A másik kézre ismét fordítani kezdtek. Amint az első fordító kiért az ágyás szélére, ismét megálltak s megfordultak. Kézcsere után a fordítás irányában léptek egyet. Azután folytatták a fordítást. Amint az 389