A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)
Czeglédi Imre: A Lieb és a Reök-Röck család története. (Munkácsy Mihály családjának történetéhez) I. közlemény
Felesége meghalt. 74 1887. szeptember 15-én Mezőkeresztesen házasodott újra. Nevelőapja, Reök Antal unokáját, a nála huszonkilenc évvel fiatalabb, 18 éves Hoffmann Júliát vette el. Gyermekei és második felesége közel azonos korúak lehettek. 1892-ben Miskolcon pénzügyi biztos, s így szerepel 1879-ben is. 1900 körül Nagybecskerekre helyezték át. Később Pestre kerültek. 75 Előbb a Fehérvári úton, majd az Alkotás u. 18. sz. alatt laktak. A pénzügyminisztériumból ment nyugdíjba. 1920. május l-jén halt meg, pontosan húsz évvel Munkácsy halála után. Felesége fél évszázaddal élte túl. Visszaköltözött Borsodba, jórészt Mezőkeresztesen élt. Százéves korában az újság és a televízió felfedezte Munkácsy Mezőkeresztesen élő sógornőjét: riport készült róla. A következő évben, 1970. április 16-án 101 éves korában halt meg. Emil második házassága gyermektelen volt. Munkácsy anyagilag is támogatta Emilt. Az 1860-as években Reök Antal és István éveken át kísérletezett, hogy Lieb Mihály sóhivatali kaucióját visszaszerezzék a gyermekeknek. 76 Amikor a kacióügy elindult, még Munkácsynak is nagy szüksége volt a pénzre, mire azonban sikerült megkapni, Munkácsy már befutott festő volt, s a maga részesedéséről lemondott Emil és Giza javára. Ugyanígy lemondott később a Giza után járó örökségről Emil javára. 77 Munkácsy számlakönyve 1879-től tartalmaz több bejegyzést Emilnek küldött pénzekről: 78 1879-ben 2500 Ft, 1882-ben 3000 Ft, 1885-ben 1000 Ft (2030 francs), 1886: 300 francs, 1887: 2000 francs. Emil gyermekei közül Mariska Pöltzel Dezső lőcsei tanárhoz ment feleségül 79 . Pöltzel korán meghalt, Mariska visszaköltözőt apjához, s ott élt. Emília férje Boros Soma ungvári pénzügyi tisztviselő lesz. Sándor műegyetemet végzett. Apja után ő is felvette a Munkácsy nevet. A Földművelésügyi Minisztériumba került, s élete végéig Pesten lakott a Fehérvári úton. Felesége Reök Antalnak másik unokája, a mezőkövesdi Schmitt család leánya. így az a különös helyzet állt elő, hogy apa és fia két unokatestvért vett el. Munkácsy rokoni-baráti kapcsolatot tartott fenn Sándorral, aki párizsi tartózkodása idején Munkácsynál lakott. A családi hagyomány szerint Sándor nősülésekor Munkácsy volt a lánykérő, biztosítva az apóst, hogy jó házasság lesz, mert „Sándort ismerem", sőt megígérte, hogy a lakásban „a falak sem maradnak csupaszok". N d) Aurél Munkácsy önéletrajza szerint Aurél űzte gyermekkorukban a legvadabb tréfákat. Egyetlen volt a gyermekek között, aki jó tanuló volt és középiskolát végzett. A gimnázium I. osztályát valószínűleg Miskolcon járta, mert az 1852/53-as tanévben, amikor Kaplonyba kerül nagybátyjához, Reök Pálhoz, már a nagykárolyi gimnázium II. osztályának tanulója. 1854/55-ben IV. osztályos. 80 Mivel a nagykárolyi gimnáziumot a szabadságharc után algimnáziummá fokozták le, a gimnázium felső osztályait a szatmárnémeti katolikus főgimnáziumba végezte. Az évkönyvek a tanulókat tanulmányi eredményeik sorrendjében közlik, így 262
