A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Czeglédi Imre: A Lieb és a Reök-Röck család története. (Munkácsy Mihály családjának történetéhez) I. közlemény

József Ferenc fia volna, aki 1764-ben — Lieb Ignác születésekor — húszéves volt, de házasságot csak 1769-ben kötött, s 1770-ben született első gyermekét már említik is a kódexben. Nem ismerjük viszont az Oroszországban élő Miklós gyermekeinek nevét. Miklós 1764-ben legalább ötvenéves lehetett, így gyermekei is felnőttkorban jártak. Nem lehetetlen, hogy a gyermekek Magyarországon éltek, s leszármazottaik is voltak. A meglévő anyakönyvek alapján azonban az állapítható meg, hogy a kódex feljegyzései nem tartalmazzák hiánytalanul a Liebek adatait. így pl. nem jegyezték fel azt a Lieb Ferencet, akinek Wagner Annával kötött házasságából 1755ben György nevű fia született Bártfán.

6 Ferenc tehát az 1720-as években, esetleg a harmincas évek elején születhetett. (1. tábla) Ha Lieb Ferenc létezését és fia születését nem tartotta méltónak feljegyezni a kódexíró, ebből az következik, hogy vagy a kódex adatai hiányosak, vagy a kódexíró családjától idegen, másik Lieb család is élt a környéken, sőt Bártfán is. Ebben az esetben Munkácsy családja nem feltétlenül azonos a kódexben szereplő Lieb családdal. Lieb Ignác születési adatainak hiányában a bártfai és sóvári Liebek közötti családi kapcsolatot nem bizonyíthatjuk, de nem is tagadhatjuk. Ha nem is tudjuk felderíteni Lieb Ignác származását, életútját végigkövethetjük. (2. tábla) 1764-ben születhetett. Iskolái egy részét Lőcsén végezte. 1785. október l-jén, 21 évesen került a régi sóbányához mint szerződéses sókivonó. Három év múlva, 1788 májusától a szomolnoki főfelügyelői hivatal alkalmazta mint bemérlegelő írnokot, s még abban az évben véglegesítették.

7 1793. október 22-én kötött házasságot.

8 Felesége Kasztner Anna, Kasztner Mihály sóvári ellenőr leánya. (Kasztner Anna volt tehát Munkácsy nagyanyja. így az a változat, hogy Munkácsy nagyanyja Bánó lány volt, nem bizonyítható.) Lieb Ignác a bejegyzés szerint házassága idején Sóbányán a szüleinél lakott (apud parantes). Aligha tévedünk, ha ebből azt következtethetjük, hogy szülei is — Munkácsy dédszülei — a sóbánya alkalmazottai voltak. Anyakönyvek hiányában nem ismerjük, született-e gyermekük 1799-ig. Az első ismert gyermek, Mihály — Munkácsy édesapja—1800. május 15-én született.

9 (Tehát nem Leó Mihály, amint emlegetik. A Leó név halálakor sem szerepel a miskolci anyakönyvben.) Ugyancsak Sóbányán született második gyermekük, Mária, majd 1803-ban Imre István. Munkácsynak tehát apai ágon nagynénje és nagybátyja is volt, akiket azonban sohasem emlegetnek. Lieb Ignácot 1803. április 7-én bányasegédnek (Hüttenadjunkt) nevezték ki 300 Ft-os fizetéssel. 1809. március 3-án mázsamesterré léptették elő, fizetése 350 Ft, majd 1810-ben főfelügyelőségi ellenőr lesz, s ezt a tisztséget hét éven át betöltötte. Fizetése 500 Ft. 1817. május 8-ától 1825 júliusáig sóbeszedő volt évi 600 Ft fizetéssel (1809-től ellátott hivatalai a sópénztárhoz tartoztak). Lieb Ignác 1825. augusztus 10-én a M. Királyi Udvari Kamarához írt folyamodványában a sóvári főfelügyelőségi hivatalban megüresedett sóbányagondnoki állásra (Salzhutten Verwalters Stelle) pályázott. A sóvári főfelügyelőségen rangban negyedik állás lehetett ez. A felügyelőség élén az inspektor állt (ebben 251