A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

L. Kósa: Angaben zum Allstagleben der Stadt Gyula (1801–1850)

Torontál megye: Csősztelek (Kucsora 2), Kiszombor (Szűcs 1), Módos (Géczi 1), Obeda? (Kapitány 2), Újfalu (Marti 1, Rózsa 2, Rúzsa 1). Bács-Bodrog megye: Bacs (Morovits 1), Bánomfalu (Soós 2). Csongrád megye: Hódmezővásárhely (Kovács 1), Szeged (Vutsi 1, Herke 2), Szentes (Vonyatzki 2), Tápé (Nyári 1). Békés megye: Bánkút (Csik 1), Endrőd (Vaszkó 2). Pest-Solt megye: A Ipar (Pásztor 1), Kunszentmárton (Nagy 1), Tápiószentmárton (Palásti 2), Újszász (Szabó 2), Uri (Szabó 1), Kiskécske (Kecske), (Hangyási 1, Kalázs 1, Kunc 2). Heves megye: Adács (Mede 1, Földi 2), Bodony (Farkas 1, Kerekes 2, Pintér 2, Farkas 2, Farkas 1, Balog 1), Csány (Iván 1, Szakái 1), Dormánd (Bicsky 1, Bicska 1), Erdőhegy (Binetz 2, Péter 1, Füzesabony (Hidvégi 2), Kisköre (Szántó 1, Szántó 1, Szántó 2), Mátraballa: (Oláh 1, Albert 1, Alberti 2, Forgó 1, Dudás 2, Kerekes 2), Nádújfalu (Szabó 2, Földi 1), Tarnaszentmiklós (Tóth 2), Tiszanána (Kiss 1), Verpelét (Petriny 1). Borsod megye: Mezőkövesd (Kovács 1, Kovács 1), Négyes (Csörgő 2), Szihalom (Póczos 2, Bódi 1, Kis 1), Tard (Lévai 2). Jász-N agykun-Szolnok, megye: Árokszállás (Kiss 2), (Kenderes Tóth 2), Kisújszállás (Borots 2). Nógrád megye: Kistérenye (Molnár 1, Bálló 2), Nemti (Kaszás 2, Pintér 1), Nógrád (Juhász 1, Tóth 1). Gömör és Kishont megye: Ajnácskő (Szabó 1, Sank 1), Barac (Csák 2, Csáki 2), Sör eg (Szabó 1). Hont megye: Bél (Malik 1), Majlát (Kiss 2). Bihar megye: Derecske (Szilvássy 2). Megjegyzések: + a zárójeles nevek mögött az l-es férfire, a 2-es nőire utalás; természetesen a helységnevek azonosítása egy-két esetben bizonytalan; Ponyvahát helység (Csatlós 2) ezért kimaradt.) Nem lehetett kikerülni néhány esetben a kertész családneveket, itt a helység vagy más adat döntött. A hazátlan zselléreket származásuk szerint bemutató táblázatunkat tetszés szerint gyarapíthatnánk. Azonban már is bizonyosak lehetünk néhány rájuk jellemző tényben: a) Már Kunágota alapítása előtti évtizedekben mozgásba lendült zsellércsaládok leszármazottai költözködnek tovább a (Csanád, Arad, Torontál és Temes megye) tájon. b) A történeti Magyarország olyan megyéi, mint Gömör, Hont, Nógrád érdekeltek elsősorban e paraszti vándorlásban, ahol már a XVIII. században világos jelei mutatkoztak a parasztság túlnépesedésének, továbbá Heves és Pest megyéket érinti e vándormozgalom, mint az Alföld délibb tájaira irányuló költözködés átmenő területeit. c) Kunágota esetében e folyamatot vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy a kertészségbe költözött hazátlan zsellérek között sem a Felső-Tisza vidéke, sem Erdély nem szerepel, és alig jöhet számításba az Észak—Kelet; Borsod, Zemplén megye. 237