A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Czeglédi Imre: A Lieb és a Reök-Röck család története. (Munkácsy Mihály családjának történetéhez) I. közlemény

Később elkerült Sóvárról, az 1830—1840-es években a bánáti só- és harmincadhivataloknál volt állásban. A negyvenes évek elején orsovai harmincados, a harmincadhivatal vezetője, majd az évtized második felében bánáti helyettes felügyelőként szerepel az iratokban.

20 Lieb Mihály (3. tábla) Ezek után kísérjük végig Munkácsy édesapjának életét. Említettük, hogy 1815. március 11-étől alkalmazták először, mint fizetésnélküli gyakornokot.

21 Kinevezése nyers fordításban a következő: „Kinevezés Lieb Mihály részére. Nevezettnek a sóvári sófőhivatal javaslatára és édesapja hűséges szolgálatait az említett főhivatalnál figyelembe véve, a megkérelmezett fizetés nélküli gyakorlatát megengedték, és ezt azzal a kiegészítéssel tudatja vele, hogy szolgálati esküje letétele és a titkos egyesülések miatt előírt kötelezvény (Revers) kiállítása után minden szolgálatával tegye hasznossá magát, és a későbbi ajánlás céljából tegyen tanúságot a szükséges gyártási ismeretek megszerzéséről, valamint szolgálatkészségéről is nyújtson látható bizonyítékot, és nyerje el fölötteseinek megelégedését." Bár ez a kamarai irat március 29-én keltezett, a kinevezéssel kapcsolatban a sóvári sóbányafőhivatal címére leküldött értesítésben március 11-ét jelölik mega gyakornoki kinevezés kezdetének, amelyet az „ottani sóhivatali ellenőr fiának, Lieb Mihálynak engedélyeztek". (Ennek a bejegyzésnek alapján kezdtem kutatni Lieb Mihály édesapját, s megtaláltam Lieb Ignác személyében.) 1820-ig maradt gyakornok, mint „Lechner építész segédje", aki ebben az időben az említett erdőgazdaságtól egy 18 kilométeres faúsztató építésén dolgozott, így valószínűleg Lieb Mihály is itt segédkezett. Fizetése évi 90 Ft, 3 öl fa és 75 font sójáradék, valamint ingyen szállás. 1821-ben már sótárőrként szerepel,

22 a legalacsonyabb beosztás volt ez a sóhivatalban. Fiatalon, 1821. szeptember 4-én nősült.

23 Felesége, Jelinek Amália 1803-ban született Eperjesen.

24 Édesapja, Jelinek István eperjesi ügyvéd, anyja Fekete Eleonóra, Fekete András ügyvéd, Sáros megyei táblabíró leánya. Lieb Mihály tehát tehetős és befolyásos Sáros megyei polgárcsaláddal került rokoni kapcsolatba.

25 Mindkét gyermekük, Cecília és Arnold, Sóbányán született, keresztszüleik Stephan Jordan sóvári tisztviselő és dna Anna Rotter (valószínűleg Franz Rotter felesége). Cecília később mint Villámné gyakran szerepel a Munkácsyirodalomban. Arnoldról azonban soha nincs említés. A kamarai iratokban 1842-ben említik Lieb Arnold kadét nevét,

26 iratanyaga azonban hiányzik, s később nem találkozunk nevével. Valószínű tehát, hogy a katonai pályát választotta. Bizonyára ezzel a testvéri kapcsolattal magyarázható, hogy Villámné fiúgyermekét később Arnoldnak keresztelték. 1823. február 23-án Lieb Mihályt — „édesapja sok évi szolgálatait, valamint saját eddigi jó munkáját figyelembe véve" — a sóvári gondnoki hivatalnál hivatalírnokká léptették elő. Fizetése 144 Ft, 4 öl fa, 125 font sójáradék és ingyenes lakás.

27 254