Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

kapcsolatban írta hozzám 1951. június 18-án: „Részt veszek a néprajztudomány 5 éves terve megvalósítására létrehozott munkaközösség munkájában. Címe: Takarás és nyomtatás Orosháza és környékén. Kb. 100 gépelt oldalra tervezem, sok rajzzal és fényképpel. Előreláthatólag január l-re készülök el vele. Ezzel kapcsolatban már eddig is rengeteget gyűjtöttem, rajzoltam és fényképeztem. Nagy részletességgel és alapossággal igyekszem megoldani feladatomat. Ezzel a dolgozatommal szeretnék igazán bemutatkozni a néprajztudomány dolgozói előtt. Ezzel kapcsolatban én készítem elő Tálasi Pistáék filmezését a Kardoskúti- (volt Hódmezővásárhelyi-) pusztán a lóval való nyomtatásról. Tálasiék közölték velem, hogy alkalmasint Te is lenézel hozzánk a nyomtatás felvételekor. Tálasiékkal abban állapodtunk meg, hogy miután az egész kérdés nagy részét már fel is dolgoztam, s a nyomtatás is az én gyűjtőterületemhez tartozik, néprajzilag én dolgozom fel. Találkozásunkkor bemutatom Neked az eddig gyűjtött anyagot, rajzot, fényképet, s már előre is közlöm Veled, hogy szíves útmutatásaidat igénybe óhajtom venni, hogy ezt a rendkívül fontos feladatot maradéktalanul megoldjam. Arra is megkérlek, hogy a nagyon részletesnek, terjedelmesnek ígérkező publikációmnak légy szíves helyet biztosítani az Ethnographiában. ' ' Munkájának nagy lendületet adott, hogy 1951 nyarán K. KOVÁCS LÁSZLÓ a kardoskúti Kérdő-tanyán lefilmezte az aratást, a hordást, a nyomtatást, a szórást. Ennek lehetőségét NAGY GYULA teremtette meg, ami nem volt könnyű vállalkozás, mert abban az időben minden búzaszemet úgy ellenőriztek, hogy abból még a madár se igen tudott lopni. De ő addig járt utána, míg minden írást meg nem kapott, és így a felvételt nem zavarta senki és semmi. A munkálatokat több néprajzkutató, így TÁLASI ISTVÁN is végignézte, ezért annak hitelességéhez semmi kétség nem férhet. A néprajzkutatókkal való együttlét NAGY GYULA számára jó iskolának bizonyult, amit igyekezett is kihasználni, mert állandóan kérdezgetett a gyűjtéssel, feljegyzéssel, rajzokkal, fényképekkel kapcsolatban. Arra is kért, hogy a rajzokhoz küldjek valami mintát, és én a Folk-liv egy számát juttattam el, amit mintának tekintve, az akkor ott rajztanárként működő KERTI KÁROLY, aki azóta Tatán élő országos hírű, Munkácsy-díjas festőművész, olyan kitűnő rajzokat készített, amit azóta sok munka átvett. Ugyanez év szeptember 10-én írja nekem:,,Hozzáfogtam a „Takarás és nyomtatás Kardoskúton" с tanulmányom feldolgozásához. A szürükészítés és vontatás — című fejezetét már feldolgoztam. Fényképeim elég jól sikerültek, bár egy kicsit túlexponáltak. Az illusztráláshoz is hozzáfogtunk. Vasárnap kimegyek Kérdőékhez, és a már kész fejezeteket megbeszélem velük. Az esetleges tévedéseket kiigazítom. Nagyon alapos munkát szeretnék csinálni. — „Ha valami közbe nem jön, és az idő megengedi (az öreg Kérdő jeligéje), akkor az év vége felé elkészülök vele." A munka nagy lendülettel folytatódott, és néhány hónap múlva így 149