Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

A magyar statisztikai földrajz klasszikusa: Magda Pál 1834-ben, a Boczkó Dániel által kezdeményezett esperességi gimnázium Mezőberényből történt áttelepítése évében, újabb kiváló elme került Szarvasra: a magyar statisztikai irodalom klasszikusa — Fényes Elek nagy elődje : Magda Pál. Hatalmas élő ismeretanyag, tiszta, fényes logika, a múlt életképes hagyományainak — így a Tessedik-hagyománynak is — őszinte tisztelete, egészséges patriotizmus, átfogó gazdaságpolitikai program, a társadalmi haladás lelkes, önzetlen szolgálata éppúgy jellemezte, mint az ötletességet ki nem záró, „erélyes, férfias szigor, a csaknem katonai, zordon nevelési irányzat". Úgy tűnik: tudósnak volt nagyobb, nem pedagógusnak. Toldy Ferenc így jellemezte gyászbeszédében: ,,Ő is egy volt azok közöl, kik a haza boldogulását szívükön viselték, kik érette a szabad szót nem restellették, s pedig oly időben, hol ahhoz bátorság és elszánás kellett; egy volt ő is, ki az igazságért szenvedett, de kinek elvetett magvai nem hullottak siket földbe". Riadót fújó őrálló katona volt a magyar éjszakában; meg nem értett ember, ki — minthogy korát megelőzte — kénytelen volt sorra járni az ország protestáns iskoláit. Csetneken, Gömörön, Lőcsén, Besztercebányán, Sopronban, Karlócán, Sárospatakon tanított, mielőtt Szarvasra került. Közben külföldre is meghívták igazgatónak, s eleget is tett a sziléziai tescheni iskola megtisztelő felkérésének. Innen azonban hamar hazajött ; érezte : csak talaj talán virág lehet idegen földön. Itthon nagyobb szükség van rá. Legfőbb életrajzi adatairól sokáig nem voltak pontos ismereteink. Benka Gyula szerint pl. 1840-ben halt meg Nyíregyházán, míg Kossuth Pesti Hírlapja 1841. júl. 23-át jelölte meg halála napjául a lap aug. 4-i számában. Itt viszont azt olvashatjuk, hogy „munkás életének 73. évében" távozott az élők közül, s ez az 1770-es születési dátumot kérdőjelezi meg. Valójában 1770. jún. 29-én született Rozsnyón, s 1841. július 23-án halt meg Sárospatakon. Vagyis csak 71 évet élt. Rozsnyón, Késmárkon és Pozsonyban, majd 1792—94 között Jénában tanult. Volt magánnevelő, Csetneken magyar nyelvtant és szónoklatot, Lőcsén protestáns egyházjogot, Sopronban „philosophiát, statistikát és históriát" tanított, máshol egyéb stúdiumok mellett kedvenc tárgyát: ,,a mezei gazdaság tudományát" is. Mint valami polihisztor, minden tantárgyhoz értett. A kor 91