Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

nalmas játékszerek lettek a hatalom egy-két mániákusának a kezében, azt követelték — távozzék Tessedik Szarvasról. Ezt érezzük mi megbocsáthatatlanabbnak, s nem azt, hogy hiányos képzettségük miatt képtelenek voltak felismerni Tessedik iskolájának korszakos jelentőségét és az iskola — mint oktatási intézmény — elsőrendű rendeltetését: az életre nevelést. Fájó persze az is, hogy sajáfc maguk jól felfogott érdekeit feledve, azt követelték: „Bár már az egész országban az a hír futamodna el, hogy a szarvasi oskolában többé nem danolnak a fabrikánsok", és olyan tudományokat tanítanak benne, „amelyek nemcsak a jövendő testi életnek szerencséjére szolgálnának, hanem am,elyek az örök boldogságra is tartoznának". A befejező vallásos gondolat nagyon árulkodik. Nemcsak arról vall, ki állott, mint rossz szellem, a beadvány megfogalmazói mögött, hanem arról is, hogy az illetőnek fogalma sem volt Luthernek az „etika evilági autonómiájáról" és az önzetlen ,becsületes munka szépségéről és szerepéről vallott elveiről. Vagy talán a „sikerei" csúcsára elért Boczkó elvesztette helyes arányérzékét, és önhittségében még őt is le akarta győzni ? Tudjuk, saját nagyságát igazolandó, 1802ben még Luther katekizmusát is száműzte a szarvasi iskolából, és helyette a saját neve alatt kiadottat akarta taníttatni. Érthetően tiltakoztak is ellene a jó érzésű szarvasi szülők. Azt hitte talán, hogy ezzel mindjárt nagyobb lesz Tessediknél ? Vagy így akart imponálni gyérülő hívei előtt, esetleg ezzel akarta visszatéríteni, újra magához édesgetni a lassan felocsúdó elpártolókat ? Az esperességi gimnázium felállítása nem jelentette a gazdasági és ipariskola azonnali bezárását. Csak az agonizálását gyorsította fel. A község vezetőinek nyakas értetlenségét tapasztalva, a napóleoni hadjáratoktól veszélyeztetett udvar beígért támogatása is elapadt. Ezért sem érthetünk egyet Madayvsd, aki szerint Ferenc király azért támogatta Tessedik törekvéseit, mert a napóleoni háborúkhoz több gabonára, nagyobb mezőgazdasági termelésre volt szükség. De vajon hozott-e, hozhatott-e igazán érzékelhető termelési többletet Tessedik iskolája, amelynek gyakorló kertje mindössze „30 jugerumokból álló gyümölcsöskertből" (ezt Tessedik a maga költségén telepítette be), és „36 jugerumot kitevő székes föld"-ből állott? Ennyit juttatott neki a „nagy pártfogó": báró Harruckem Jozefa azért a dicséretes igyekezetért, amelyet „az industriális oskolák felállítása mellett tett". Ezt erősítette meg az 1796. március 1-én kelt nyilatkozat is. Ez bizony nem volt sok. Egy jugerum ugyanis mindössze 0,438 kat. holdat, azaz 700 négyszögölet tett ki. Ennélfogva az egész terület — gyümölcsöskert + szik is csak szűk 29 kat. holddal ért fel. De ha tévednénk is a királyi jutalom és segély okainak a megítélésében, akkor is ott a kérdés : miért nem adott éppen az austerlitzi csata évében egyetlen fillérnyi támogatást sem ? Akkor talán nem kellett széna se, gabona se a katonaságnak ? Bizonyos, hogy a Mezőberénybe telepített esperességi gimnázium története már 1798-tól kezdve összekapcsolódott a tessediki iskoláéval. Ekkor vetette fel Klaniczay János, Temes megye főjegyzője egy magasabb szintű protestáns 180