A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Jároli József: Orosháza népesedéstörténetének néhány kérdése a XVIII. században

90. Kas Péter Balogh Pál Kasziba János Kovács István Takács János 95. Horváth Mihály Szilley János Szalay János Izók János Nagy Zsigmond 100. Horváth György Sulyó András Bella Mihály Szabó Ferenc Juhász Mihály 105. Orbán György Az összeírás három csoportban sorolja fel az adózókat. 47 adózóról állapítja meg, hogy lakók az első településből. 20 a második, 38 pedig a harmadik betelepülésből való. A névanyag tagolódása jól mutatja, hogy a községben a népesség még mozgásban van, nem egy tömbben és egy időpontban települt tehát be. Azt azonban, hogy ki, honnan települt be, az összeírás nem közli. A nevek alapján a környező települések korabeli anyakönyvei segítségével a nevek egy részét lokalizálni lehetne. Munkánk során az alábbi évekből származó megyei házipénztár összeírásokat használtuk fel a Békés megyei Levéltár iratanyagából.

8 /. táblázat Év Telkes jobbágyok Házigazda fiai, testvérei vele egy kenyéren élők Zsellérek Mesterség 1746/47 105 106 12 1 1747 — — — 2 1751 170 — 54 — 1752 182 182 6 6 1754 228 204 27 9 Feldolgoztuk a lakosságszám megállapítására a Mária Terézia úrbérrendezés úrbéri tabellájának névanyagát és ezek adatait is.

9 A Harruckern család levéltárában találtunk egy conscriptiot az 1770/71-es évből, amely majdnem párhuzamosan készült a tabellával.

10 Az összlakosságszám megállapításához a kérdéses összeírások éveiben, felhasználtuk az Orosházi Evangélikus Egyházközség 1744—1773 között keletkezett anyakönyveit is.

11 A munka során külön cédulákra gyűjtöttük ki az egyes családok adatait és ezek alapján végeztük el az egyes források adatainak forráskritikai elem75. Csizmadia Mihály Gulyás István Süllye János Szabó András Takács László 80. Nigrini János Takács György Gombkötő Péter Tótt Gergely Vághi György 85. Mészáros Márton Lövei Mihály Nagy Péter Rácz Márton Tótt János 25