A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Nagy Gyula: Szemelvények az orosházi önéletíró parasztok munkáiból

Igaza is volt neki. Október utolsó napjain már olyan nagy volt a zűrzavar, hogy az őrségeket és a készültséget a hadapród iskola adta. A menetszázadok már el se indultak, mindenki szökött haza. így következett be a forradalom. Napok alatt tel­jesen megváltozott a helyzet. A kormány tehetetlen volt a tömegekkel szemben, mert a katonaság is a tömegekkel tartott. A bomlást elősegítette a nagy nyomorúság és az Oroszországból hazajött hadifoglyok. De nemcsak a hadifoglyok, hanem az orosz­frontról áthozott katonák is, akik tanúi voltak mindkét forradalom hatásának. Ez a hatás nemcsak az orosz katonákat érte, de közülünk is sokakat elgondolkoztatott. Azok meg, akik fogságból jöttek haza, különösen ha újra kivitték, vagy újra kiakarták vinni az olasz frontra, valóságos kommunista agitátorok lettek, jóllehet nem voltak mind kommunisták, de már az elbeszéléseik nagyon sokban hozzájárultak ahhoz, hogy mi se úgy láttuk már a dolgokat, kezdtük már mi is hinni, hogy megváltozik a helyzet. erdős Tóth Sándor Orosházán született 1899-ben. Iskoláit az Orosháza-Monori úti tanyai iskolában végezte. 12 éves korában árván maradt. 22 éves kora óta önállóan gazdálkodott a 10 kat. holdas családi kisbirtokon. Katonaidejének letöltése után, 1921-ben megnő­sült. Később a felesége hasonló terjedelmű földjét is művelte egy darabig haszonbérbe anyósától. 1951-ben belépett a Táncsics Termelőszövetkezetbe, 1956-ban kilépett, majd 1960-ban ismét belépett, de az orosházi Dózsa Tsz-be. A termelőszövetkezetben 2 évig mint brigádvezető, majd 7 évig mint könyvelő dolgozott. 1964-ben nyugdíjba ment. A paraszti munka mellett mindig érdekelték a közügyek, különösen a kulturális ügyek. Az Orosháza—Monori Hangya Szövetkezetnek 25 évig felügyelőbizottsági elnöke, a Monori Gazdakörnek mindvégig pénztárosa, a Monori Önkéntes Tűzoltó Testületnek pedig elnöke, és parancsnoka volt hadnagyi ranggal. 1932-től 1972-ig a Monori tanyaközpont kulturális ügyeit irányította : színjátszó csoportot vezetett. A Monori-úti iskolában működő Bakó József költő-tanító segítőtársa volt a kultúra területén. 10 éve városi tanácstag. A Hazafias Népfront-bizottság tagja. Amit írtam, igazat írtam! Egy kedves emlék az életemből Első találkozás Bakó József költő-tanítóval. 1931 őszén a Vas megyei Nemescsó községből érkezett Orosházára. Először az orosházi állami iskolák igazgatóját Münstermann Ernő с tanfelügyelőt kereste fel. Igazolta, hogy az Orosháza—Monori úti iskolához helyezték, és útbaigazítást kért. Ott találkozott Balassa János ig. tanítóval, aki azelőtt 12 évig, 1915-től 1927-ig tanított a Monori-úti iskolában és ügyvezető elnöke volt a Monori Hangya Szövetkezetnek. Jól ismerte a tanyavilágot és jó kapcsolata volt a monoriakkal. A tanfelügyelő meg­kérte Balassa Jánost, hogy együtt menjenek ki az iskolához. A déli vonattal meg is érkeztek. Amikor kiszálltak, Bakó Józsefnek nagyon új és érdekes volt a tanyavilág. A fehérre meszelt tanyák, a szépen betetézett takarmánykazlak, a szárkúpok, a kis­tanyák és nagytanyák. Az Alföldön eddig még soha nem járt. Elindultak az iskola felé. Útközben megálltak egy szép zöldelő búzatáblánál. Azt mondta Bakó, de szépen kikelt ez a rozs. Te Jóska, ez búza, nem rozs ! Ebből lesz a jövő évi kenyerünk, majd meglátod, milyen szép nagy magas kenyeret sütnek a mo­nori asszonyok. Az orosházi kenyér messze földön híres. Azután kérdezte, mondd már János bátyám, milyen népek laknak erre? Hogy lehet velük megbarátkozni. Azt felete Balassa, hogy majd megtudod. Bemegyünk egy ismerős családhoz. Oda­228

Next

/
Oldalképek
Tartalom