A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Hajdú Mihály: Orosháza XVIII. századi személynévrendszere

Kordik, Kotolák, Kriskó, Kristóf, Kucsera, Lacsni, Lagzi, Lakos, Lesetár, Líber, Ló'cs, Makó, Mandejsz, Maróti, Mártis, Matkovic, Matyi, Méhes, Mikó, Mikola, Míves, Mókus, Móroc, Mózes, Murányi, Nemes, Nótácki, Ocskai, Ölik, Ország, Oskó, Oszvald, Pámer, Parnyicki, Paulik, Pec, Pivarcsik, Plenter, Pólya, Polyák, Pomuc, Pongrác, Pozsári, Rajos, Riszta, Rozsenci, Ruttkai, Sámprás, Sarkadi, Septei, Seráj, Sinkovics, Sládok, Sótonyi, Streba, Stojec, Strinc, Szadai, Szakonyi, Szanyi, Szenté, Szerepi, Szili, Szilvái, Szitás, Szokolai, Szokó', Szőlős, Szó'nyi, Sztoján, Takács, Tamáska, Tolnai, Torna, Tornán, Topa, Tölös, Törösi, Turóci, Tükör, Ugrócki, Új, Urban, Üstökös, Vad, Valentini, Vancsó, Vapenovics, Vas, Véber, Velenka, Veres, Vezér, Vida, Vince, Virágos, Zábrák, Zelenka, Zorgovszki, Zsigmond, Zsirai. Ebben az időszakban 193 új családnév jelent meg a forrásokban. Közülük 137 (71 %) magyar eredetű, 44 (22,7%) szlovák, 12 (6,2%) német, 2 szerb név. Két esetben utalnak a Hódmezővásárhelyről való átköltözésre. A helynévből származó családnevek száma ekkor 37 (19,1 %). Közülük megállapíthatóan még mindig a Győr-Sopron megyére utaló helynévi családnevek vannak legnagyobb számmal (8), de ide számíthatjuk a ma Ausztria területére eső Kabold helynévből származó Kabödi családnevet is. Ezekhez járul még két Vas, két Zala és egy-egy Veszprém, Somogy, Komárom és Tolna megyére utaló név. Valamivel több a más területről eredő családnév : egy Pest, egy Csongrád, egy Békés, egy Hajdú-Bihar megyei helységnévből, hat pedig fölvidéki helynevekből: kettő volt Nyitra, kettő volt Turóc, egy volt Gömör és egy pedig valószínűleg volt Hont vármegyei helynévből. Csupán egy turóci (Ruttkai) név mellett találunk olyan megjegyzést, hogy békéscsabai. Végeredményben tehát a helynevekből lett családnevek vallomásai szerint az orosháziak még ekkor is erős kapcsolatokat tartottak a dunántúliakkal: vagy jöttek még mindig újabb telepesek, vagy pedig onnan nősültek, de egyre jelentősebb a környező szlovákok hatása (betelepülése vagy a velük való házasságkötés, esetleg alkalmazottként való megfogadásuk), s növekszik a németes nevek meg a fölvidéki helyekre utaló nevek száma. A IV. időszak (1771—1780) új családnevei a következők. Abelovszki, Ádám, Albertini, Ambrózi, Babela, Bakter, Bandzsal, Báni, Barát, Barács, Barna, Bazsali, Bére, Berna, Bitter, Bóják, Boíák, Ceglédi, Cinkota, Cvaniga, Csapláros, Csepregi, Csóka, Csont, Csordás, Csősz, Daniélisz, Decsi, Dén, Dési, Deutsch, Domoki, Dovaly, Dovicin, Durajcsik, Elek, Endrédi, Figuli, Flitkó, Flóris, Folkusházi, Fülöp, Gelegonya, Gordai, Göndös, Gubica, Gyaponyi, Gyurkovics, Halasi, Hallai, Hampó, Harsányi, Héja, Hencsei, Hézer, Homolya, Hrancsik, Huszár, Ickovics, Iglic, Ivacska, Jámbor, Janovics, Javas, Jávorcsik, Jó, Jován, Kasza, Kenderesi, Kényes, Kérdik, Kernács, Királyi, Kocsmán, Kodancsi, Kollár, Konomaros, Korbély, Korén, Kornik, Kóti, Kőszegi, Králik, Krausz, Kruspel, Kuckó, Kun, Kunstár, Lakner, Lamplik, Lányi, Laskovic, Lavró, Lencse, Lovász, Lucsánszki, Mackó, Magéra, Magorányi, Magri, Majdóc, Makó, Márki, Marko, Martosi, Matuskó, Mazúr, Menezdorf, Mesterházi, Mihálkó, Mocsári, Mónos, Navota, Nikola, Pál, Palik, Paréj, Paulovics, Petrás, Petrő, Platinszki, Pléh, Pukánszki, Rufusz, Ruman, Rumazán, Sági, Serki, Sorok, Spisják, Subkégel, Surányi, Suska, Szakács, Száki, Szála, Szalontai, Száraz, Szávik, Székács, Szendi, Szentiványi, Szlinka, Szobor, Szomrák, Sztrnka, Szuharszki, Tarnóci, Terényi, Tersánszki, Téti, Tihanyi, Tompa, Traba, Triznyai, True, Újfalusi, Újhelyi, Vajgel, Vámos, Vicián, Víg, Vízközi, Vrábec, Zontos, Zvanig. Ebben az időszakban 165 új családnevet számoltam össze. Közülük 98 tekinthető magyar alakulásmódúnak, s ez csak 59%>-a a teljes névanyagnak. A valószínűleg szlovák eredetű név 52 (31,6%), németnek tekinthető 11 (6,7%), román név 3 78