A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Forman István: Orosháza mezőgazdasága a második világháború idején (1939–1944)

Termelő eszközök: a mezőgazdasági felszerelés szántó 16 584kh legelő 770 kh kert 794 kh erdő 84 kh rét 216 kh nádas 53 kh szőlő 76 kh földadó alá nem esik : 1768 kh A földek aranykoronaértéke átlagosan: 18,8 aK/kh. A két nagybirtok földjeinek értéke: 15,6 aK/kh, illetve 16,3 ak/Kh. Jelentős eltérés nincs. E földterület megművelésére az alábbi eszközök álltak rendelkezésre : Gazdasági felszerelés, gépesítés. Az 1935-ben és az 1942-ben elvégzett országos felmérés adatait összevetve csekély gyarapodást tapasztalunk. Az évenként február 15-én végzett állatösszeírásokkal együtt a község a fontosabb gépeket is összeíratta. Ezekből az tűnt ki, hogy elsősorban az erőgépek, de néhány másféle gép is üzemképtelen volt alkatrész hiány miatt. Ugyancsak nehezítette az erőgépek működését az üzemanyaghiány, szénhiány. Erőgépek 1935 1938 1942 1944.01.01 1945. 04. 05. traktor 19 28 51 38 üzemképes 37 üzemképes gőzgép 52 41 48 41 stabil erőgép 99 (Diesel, villany) nincs adat 30 nincs adat stabil erőgép 99 (Diesel, villany) nincs adat 30 nincs adat nincs adat járgány 20 nincs adat 74 nincs adat nincs adat Újdonság a tárgyalt időszakban a villanymotor megjelenése. A község traktorállománya 1935-ben az ország traktorállományának 0,27 %-a, akkor Orosházán 558 ha jut egy traktorra. Ez 1942-re 0,48 %-ra nőtt, a területrészesedés pedig 207 ha volt. Orosházán 1942-ben az 51 traktor mindegyikére 330 kh terület jutott, ugyanakkor Makón 1024 kh, Csongrádon 1672 kh, Gyulán 2801 kh, Szolnokon 1239 kh, Szentesen 846 kh, Hódmezővásárhelyen 1239 kh, Baján 756 kh, Békéscsabán 1470 kh. Tehát az orosházi traktorsűrűség kimagaslóan jó. Ezt összevetve az 1929-es európai értékekkel: Magyarországon 812ha, Olaszországban 395 ha, Angliában és Svédországban 135 ha az 1 traktorra jutó terület.

21 Tehát a helyi érték az országosnál jobb, közelített a nyugat-európai értékekhez. Munkagépek. A traktorekék számának alakulása követte a traktorok gyarapodását. A Hajdúvölgyi és Monori Gazdakör pedig az új traktorral együtt boronát, kultivátort és hengert is vett.

22 A cséplőgépek száma igen magas volt: 1935-ben 90 db, 1942-ben 99. Meghajtásuk traktorral, csökkenő számban gőzgéppel történt. 1 cséplőgépre negyedannyi terület jutott, mint az országos átlag. így nagyon rövid idő alatt el tudtak csépelni, másrészt néhány orosházi gép rögtön a szentesi és a vásárhelyi határban vállalat munkát. Az ellátási nehézségek növekedésével, amikor minden szem gabona számított, hol az egyik, hol a másik határból tiltották ki az orosházi cséplőgépeket, vagy csak úgy alkalmazták őket, hogy nem kaptak élelmezést. 1942-ben már 11 traktorerőre használható kévekötő aratógépet találunk, ami a korábbi felmérésekben nem szerepel. Tehát a háború elején jelentkező konjunktúrát a gazdagparasztság 120