A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)
Beck Zoltán: Zsilinszki János kézírásos verses-dalos füzete katona korából 1878-ból
Zsilinszki János unokája, Kesjár Andrásné Frau András Kesjár, die Enkelin von János Zsilinszki A Zsilinszkinél található egyházi énekek és imádságok másik forrása a Studnice vody zivé (Az élővíz kútforrása) című áhitatossági könyv, melynek összeállítója Baltik Frigyes evangélikus lelkész, később püspök. A könyv első kiadása 1870-ben jelent meg, szerzője az előszót Besztercebányán keltezte 9 . A katonakönyv további szlovák nyelvű szövegei, főleg a verses imádságok Mlynár (ik) Illés késmárki polgár Duchowni zivota studnice (Az élet lelki kútforrása) című munkájából valók. A szerző az előszót 1702-ből keltezte, a könyv sok kiadást ért meg, nem tudjuk, hogy Zsilinszki melyiket használta, emiatt a lelőhely feltüntetésénél az oldalszámot nem szerepeltetjük. A vallásos szövegek nyelvezete egységesen a száz évvel ezelőtt divatos egyházi nyely: a biblictina, vagyis a bibliai szlovák, helyesebben ó-cseh nyelv. Sem Zsilinszki nem árulja el, sem az utódoktól nem tudhattuk meg, hogy ez a három forrásmű az ő tulajdona volt-e, s ezeket hazulról magával vitte a katonasághoz, vagy pedig egyikét-másikát katonatársaitól kölcsönözte, s így másolt ki belőlük részleteket. A másolás ténye mindenesetre ez utóbbi feltevés mellett szól. A magyar nyelvű szövegeket — melyeknek előfordulásait a jegyzetekben és az irodalomjegyzékben feltüntetjük — négy főbb csoportba sorolhatjuk: a katonaéletről szóló versek, katonadalok, vegyes (elsősorban szerelmi) dalok és különböző rigmusok műfajcsoportjába. 121
