Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Szép, különös, érdekes - S. Nagy Anikó: Betyárhistóriák

A Szabó gyerekeket árulás következtében fogták el.

13 A végüket többféleképpen mondják." A Szépe tanyán fogták meg őket, ott aludtak az istállóban. A Szépénéhez jártak. Lehet, hogy ő fogatta el őket. Mialatt aludtak, elvették puskáikat, s az egyiket agyonlőtték. Az írás azt mondja, hogy élve fogták el őket. Az egyik Szabó ki volt kötve egy fához, az egyik zsandár a kikötött betyár szép nagy bajuszának egyik felét tövestől kitépte.

14 Aklan János (91 éves, Orosháza) fiatal béres korában látta Szabó Pált, amikor egyszer gazdájával betértek egy csárdába.

15 A gazda megmutatta neki a betyárt, aki egymagában iszogatott, s övében forgópisztoly volt. A nagyidejű Aklan bácsi így emlékszik vissza a híres alföldi betyárra: „Magassága 170—180 cm, haja hosszú és gesztenyebarna, bajusza »macskabajusz«, termete izmos és köpcös, bőre barnás, tekintete nyugodt. Különös ismertetőjele: a hátára akasztófa van sütve. Ruházata: bőgatya, ing, fekete csizma és fekete nagy karimájú kalap. Nem szeret komázni, de a szegényekkel barátságos. Zsugori, garasos természetű. Nagyon szereti a lovát." Tanyájának pincéjében gyűjtötték össze a betyárok a lopott jószágokat, amit aztán eladtak. Szerencsés vállalkozásukat nagy lakomával ünnepelték meg. Egy ilyen alkalommal született az alábbi népdal: Jaj de szépen muzsikálnak, Az erdőben hat betyárnak. Fekete gyűrű a sátor, Pali Szabó benne táncol.

16 Sokáig emlegették az orosháziak „betyáros" Szabó Pált, aki azonban nem azonos a vásárhelyi Szabó Palkóval. Egy érdekes történet szól arról, hogyan kapta „betyár" megkülönböztető nevét. 1847 körül ifj. Szabó Pál mint 15—16 éves gyerek a béresekkel a Szárazér partja közelében levő tanyájukon tartózkodott. Egyszer egy hóvihar alkalmával egy forspontos kocsi a közelben levő bürü-hídon (szalmából és fából összeállított ideiglenes hídon) akart átmenni. Az öregbéres szólt a gyereknek, hívja be őket, mert nem tudnak átmenni a Száraz-éren. Az utasok be is mentek a tanyába, s ott maradtak, míg a vihar el nem ült. Csak másnap vagy harmadnap indultak tovább. Ezen a kocsin egy állami tisztviselő utazott Budáról Aradra. A szabadságharc bukása után a magyar fogoly tisztek egy részét Világosról vagy Gyuláról Orosházán keresztül szállították Szolnokra, s onnan tovább. Ifj. Szabó Pál az apja kocsijával, apja helyett állt elő. A fogoly tisztek között volt a fentebb említett állami tisztviselő is. Megismerték egymást. Palkó úgy ügyeskedett, hogy az ismerős fogoly az ő kocsijára kerüljön. Egy kocsira két fogoly tisztet és egy osztrák katonát ültettek. Az osztrák katona a kocsis mellett ült hátrafordulva, hogy szembenézhessen a tisztekkel, akik a hátsó ülésen ültek. Szabó Pál úgy forgolódott, hogy az ő kocsija legyen az utolsó. Indulás előtt az egyik kerékszöget kivette, s míg helyretette, a többi kocsi elindult, s ő utolsónak maradt. Mikor Orosházától jó messzire értek, Szabó Pál a gyeplőt az álomszíjjal a lőcsfejre vagy a gyeplüakasztóba akasztotta. Amint megakasztotta a hajtószárt, a katona felé fordult, a combja alá nyúlt és ledobta, lefordította a kocsiról, de előbb egy bizonyos ismert szót kiáltott a lovaknak, s azok lefordultak az útról, s árkon-bokron keresztül nyargaltak. Mire az osztrák katona összeszedte magát, már lőtávolon kívül voltak. Gyomára vitte őket, mert ott volt valami ismerősük. Azután visszafordult és Szentes 13 1859-ben két Szegedre tartó kereskedő kirablása után lepték meg Kiszomborban egy istállóban a Szabó gyerekeket. Szabó Miskát agyonlőtték, Palkót elfogták, halálra ítélték és felakasztották. (Szabó Ferenc: i. m. 110—114.) 14 Olasz Ernőtől (Kardoskút) gyűjtötte Nagy Gyula . 15 Aklan Lajos történetünk idején még nem élt, valószínű, hogy apjától hallotta az esetet. 16 Gémes Gyula gyűjtése. 492