Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: Együtt élünk - Élet az olvasókörökben - III. Élet a körökben - 2. Bálozás

engedte mással táncolni. A nők szerettek Kardos Ernővel táncolni. Még Kardos doktor felesége is mondta: „Ugyan, híjjon engem is el táncolni, úgy szeretnék magával táncolni". Táncolt is vele, az is jól táncolt. Az utóbbi években fájnak a lábai, a két világháború kihű­tötte, tönkretette. A felesége mondta: „Az utóbbi két lakodalomba is mög volt vadulva, féllábon is táncolt és másnap alig bírt mönni." „Nem birom mögállni, hogy ne táncojjak, fene az annyát ögye mög!" Kardos Ernő „világéletében" szeretett táncolni, még ma is — pedig mindkét lába nagyon fáj — ha jó zenét hall, szeretné járni, de már csak a kezével veri a taktust. — A jó mulatós ember rászületik — mondta Juhász Zoltán, aki a szépen mulatók fia­talabb generációjához tartozik. „Ászt nem lőhet mögtanulni, nem bizony. Az ne is csinálja, akinek nem áll jól. A mulatós embörnek minden mozdulata jól áll. Van aki csak ődöng előre-hátra. Pénzével dicsekszik, molesztájja a zenészeket — közbe nem tud sömmit. Leg­több kocsmás ember csak iszik s nem mulat, különösen ha nincs hangja. Fejes Marci bácsi egy hajtásra lehörpint 3 deci bort, így aztán hamar berúg. Hangja nincs s utána csöndesen üldögél. A jó mulatós embör szépön, lassan finoman iszik. Mindig csak ëgy keveset, hogy hangulata lögyön, de részög ne. A jó mulatós embörnek jóképűnek is köll lönni. Igazán szépen csak a fiatalabb embör tud mulatni. Az idős embör öregesen mulat, de az is szép!" A Pusztán szépen mulattak: Fejes Zoltán, Kardos Dezső, Kardos Ernő, Mucsi Imre és Mucsi Sándor. Még ma is emlegetik őket. Juhász Zoltán nem emlékszik, hogy táncolni tanult volna valakitől. Szerette nézni, gyönyörködött a jó táncolókban. Különösen szerette nézni Kardos Ernőt, amikor a felesé­gével táncolt. Juhász Zoltán 19 éves korában vette először észre, hogy amikor Jankó Antal barátjával mulatott a Kardoskúti Olvasókörben, a közönség félreállt, és tapsoltak. Ekkor volt először bálban. Hozzáfogtak mulatni: Juhász Zoltánnak szebb hangja volt, de Jankó Antal sokkal szebben táncolt. Szünórakor, éjfélkor mulattak. Juhász Zoltán dalolt cigány­kísérettel, Jankó Antal pedig szólót táncolt, ami „a legszöbb a világon!" Szigorúan taktusra mozgott keze-lába. A lába verte ki a taktust, de a kézmozdulatai „hozzápászoltak". Hol az egyik, hol a másik lábát emelte fel s azután a földön összeverte. Úgy emelgette a lábát, hogy abban „benne volt a hangulat". Hol az egyik, hol a másik kezével veregette a csizmája szárát oldalról, s mindig taktusra csattant. Időnként jobbra-balra ugrott egy kis lépést s azután taktusra megfordult. A lábával együtt a keze is járt. Majd mindketten kezükkel gurgulásztak s azután srégtapsot csináltak. Amikor eljött az ideje, az egyikük a jobb kezét ökölbe szorította, kétszer-háromszor ferdén felfele lökte s hosszú í hangot hallatott. A kö­zönség pedig tapsolt. Amikor a „kikísérő" volt „kimuzsikáltatták" magukat. Az ivóban kezdték el, s a gangon keresztül az országútra táncolva mentek ki. A vezetőség és sokan nézték. Juhász Zoltán igazán jót a Barackosi Körben mulatott : ott járt iskolába, ott legény­kedett, erre emlékszik a legszívesebben. Legutóbb Szabó Gyula Piri lánya kárlátóján mu­latott Kardos Ernővel. Juhász Zoltán csak akkor tud igazán mulatni, ha egy-két mulatós cimborája van. Maga sohasem mulat, akkor sem, ha iszik s jól érzi magát. Ilyenkor inkább hallgató-nótát húzat és dalol. Ha mulat, akkor gavallér. Pénze akkorára mindig van: „Lönni köll! Mindig kiparancsujja az Isten!" 10—20 forintot szokott a prímásnak, kontrásnak a zsebébe csúsztatni. A jól mulató ember — Juhász Zoltán szerint — sohasem húzza a vonóba a bankót, hanem takarosan összehajtja, a zsebbe csúsztatja, hogy lehetőleg észre ne vegye (de mindig észrevette) a cigány. A jó mulatóstól a cigány sohasem szokott pénzt kérni, tudja, hogy úgyis megkapja. A mulatáshoz legalább egy szál hegedű kell, de akkor van igazi jó han­gulat, ha teljes zenekar játszik. Juhász Zoltán szerint a nézőközönség nem nagyon fontos. Jankó Antallal nemegyszer a Barackosi Kör helyiségében záróra után még tovább mulattak. De azért a nézőközönség emeli a hangulatot. Egy feketehalmi fiatalember is nagyon szépen tudott mulatni. Oláh Pali lakodalmán a feje tetejére tett egy félliteres üveget, tele borral, s az mindvégig ottmaradt. Nem tántor­396

Next

/
Oldalképek
Tartalom