Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)
Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: Cséplés társaságban
dórácsot a töreklyuk mellé helyezték. Az egyik törekhordó kaparta a töreket, a másik pedig rakta. A négy sarkán kezdték, azután körülrakták, majd kitöltötték a közepét. A második sort valamivel beljebb rakták. Négy-öt sor került így egymás fölé s a megrakott rácsot a törekkazalhoz vitték. A törekrakó, ha egyenes végű kazlat készített, akkor először a sarkokat rakta ki, s csak azután a szélét. Ha gömbölyű végű kazalt raktak, akkor egy helyen megkezdték a szélét és sorba rakták. Derékig egyenesen haladtak, s onnan felfelé keskenyítették, és a tetejére szalmát terítettek. A pojvarakók a pojvahordóruhát a polyvalyuk elé tették, s addig rakták, míg tele nem lett. A gereblye fokával megveregették, majd a polyvakazalhoz vitték. A polyvarakó néhány rudas szalmát vitetett, meglocsolta, hogy jobban lehessen hajtani, abból gyűrte a kazal oldalát. A kezdővégét vállmagasságig kirakta. Ahogy telt a kazal vége, úgy növelte a gyûréssort a kazal két oldalán, s amikor a gyűrés körös-körül elérte a megfelelő magasságot, a polyvahordók domborúra hordták a tetejét. Az asztagosok, kéve vágók, etetők, rudasgyűrők és rudashordók 5, vagy 10 mázsánként váltották egymást. Rövidesen kiderült, hogy a párok megértették-e egymást, ha nem csereberélték egymást. Sok ember purungya munkát csinált. A gazda mázsált. Hogy a társaságban ki milyen részt vállalt a munkából, azt a rátermettsége döntötte el. Az idősebbje általában kazlat rakott. A „masinák" megjelenése után néhány évre a társaságok helyett részesmunkásokkal csépeltek. Ez főleg a géptulajdonosoknak volt előnyös, mert a részesekkel sokkal gyorsabban haladt, s így jóval többet keresett. Azonban az első világháború éveiben újra visszatért a társaságban való cséplés, mert minden férfi katona volt, s nagyon nehéz volt összeszedni a bandát. így aztán suhancokból, öregekből, lányokból, asszonyokból verbuválódott a banda. De később már csak részesmunkásokkal csépeltek. A részesmunkások a Pusztán legtöbbször komlósi tótok voltak, a maguk kosztján. Jól dolgoztak. 13* 195
