Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: Együtt élünk - Őrlés, darálás a szélmalmokban

többség a gőzmalomban őrletett. Pusztaközpont környékéről legtöbben Komlósra mentek. Ott Pipisék 12 lovas istállót építettek az őrletők lovai részére, télen pedig szabad volt a kazánházban melegedni. Ha az út jó volt, akkor Szőlősre mentek, ugyanis borkimérése volt az uraságnak. Olasz Ernőéknél is az öregatya a kocsira tette a karafinát, hogy az őrlető hozza tele. Ha viszont Orosházán volt dolguk, ott őrlettek. — A Sóstó-parti szélmalom pusztulása bepillantást enged a szélmalmok pusztulásának okaira. Utóbb már ritkult a tanyavilág, megfogyott a daráltató. A kezelőjéből hiányzott a szakértelem. Nem javították: egy szélvihar két vitorláját letörte s még két évig elkalimpált kettővel. Utolsó gazdája egy rossz motort állított bele. Később pedig belépett a termelőszövetkezetbe, a malomra már nem volt szükség. A malom körül a földet, a házát leadta, a malmot pedig bontásra eladta. 1953-ban bontották le. A környék emlékezetében még mindig él a malom: „Hol lakik?" — „Tutta-e a Sóstó-parti szélmalmot? Na, amellett!" Még mindig tájékozódási pont a Pusztán és az is marad, míg az emberek a környékről ki nem pusztulnak. A 70 éves Csizmadia Imre tanyája a Görbeszik (Kissóstó) partján állt. Gyerekkorában a tanyaudvarról tiszta időben 7 szélmalmot látott. Este pedig mindig lehetett látni, amikor világítottak. A Puszta szélmalmai közül már csak a Kutas alatti Szabó-malom áll. A malmot Szabó Sándor építette 1885-ben, ugyanis a nagygerendán ez az évszám látható. Szabó Sándort sánta Szabónak hívták, mert eltört a lába, nem jól forrt össze s az meglátszott a járásán. Nagyon vállalkozó szellemű, szorgalmas ember volt. Öt hold földet örökölt s a végén a két dűlő köze az övé lett és a Tiszán 50 hold gyümölcsöse volt. Amíg a közeli vasút nem épült fel (a nagyvárad—fiumei vasút 1871-ben készült), hetenként fuvarozott Pestre, ebből vette a földet. Fiai is mindig a kocsin ültek. A szentetornyai Kopogban volt egy téglaégetője s feltehetően ott égette ki a malom tégláit, sőt a kispusztai iskola is abból épült. Sok barátja volt a toronyalatti városházán. Az első világháborúig a malom környéke központ volt: kovács-bognár műhely, Olvasó Egylet és bolt volt a szélmalom szomszédságában. Ugyanabban az időben a mostani Székkutas falu helyén csak kisebb tanyacsoport volt, két kocsmával, bolttal, orvoslakkal és csendőrlaktanyával. A Puszta utolsó szélmalma holland típusú toronymalom, a meghajtást tekintve felülhajtós, három kőjáratú szélmalom. A típusából következően három „emeletes", illetve háromszintes. A falak szélessége átlagosan 80 cm, az alsó szintnél vastagabb, felfele haladva 40 cm-re csökken. A szélmalom legtöbbször saját kezelésben volt. Tulajdonosa értett hozzá, küvet is tudott vágni. Sokszor volt molnársegédje. Időnként részesmolnár kezelte a malmot. A két darás- és egy liszteskövű malom messze földön híres volt: még Mártély alól is oda vitték a búzát. Selyemszitája is volt, s nem kellett otthon lisztet szitálni. 1945-ig működött. Az utóbbi időben inkább csak daráltak benne. 1945-től motorral hajtották, mert a vitorlája elkorosodott s megrongálódott. Mint motormalom 1950-ig dolgozott, azóta áll. Sok örököse van: ez megpecsételte a sorsát. Védetté nyilvánították, de később feloldották. Különböző tervek születtek, hogy mi legyen a sorsa. Azonban nem tudták megszerezni az illetékesek, mert az örökösök közül néhányan túlzott követeléssel álltak elő. A malom rövidesen összedől. A malom falán minden szintnél eredeti ablak található, a keretek és az ablakszemek mindenütt hiányoznak. A malomépület nyílászárói közül a legépebb a két eredeti ácsajtó, érdekes, dupla biztosítású zárral és szépmívű kulccsal. Kívülről is jól látható, hogy az egész „szélrendszer" darabjára szétesett, a tetőszerkezet szinte teljes egészében megsemmisült (a zsindelyek leszakadtak, a lécek összetörtek). A szél erejét munkává átalakító rendszerből a következő nagyobb alkatrészek látható még, jórészt eredeti helyükön. A teteje valamikor fordítható volt s a vaslemezzel borított csúszóráma 20 papucson csúszott. A hatalmas szelestengely az eredeti helyéről kimozdulva tartja a szeleskereket, amelynek fogai nagyobbrészt 377