Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: A tanya és élete - IV. Élet a tanyában - 1. A téli életómd - d) Alvás

Idegen vendég csak ritkán ült az asztal mellé. Ha szombaton a szomszéd átjött, vagy a postás jött, akkor lepénnyel, tésztával megkínálták, de nem ültették az asztal mellé. Idegen csak akkor került az asztalhoz, ha valami munkát végzett a tanyában. Ha idegen jött, amikor ettek, akkor szokás mondani: „Jó étvágyat (kívánunk)! " „Köszönnyük szépen!" „Gyűjjön hozzánk!" „Köszönöm (szépen)!" és leült, de nem az asztal mellé. Kérdőéknél divat volt az adóösszeírót, városházi tisztviselőt asztalhoz ültetni. Szívesebben kínálták, mint a hasonszőrű barátjukat. Egyesek szerettek az urakhoz dörgölőzni, de nem mindenütt fogták az úri embereket. d) Alvás A család alvásrendje nagy változatosságot mutat. Ha szemügyre vesszük a szobában az alvóhelyek rangsorát: kuckó, toliágy, vacok, vetettágy, tisztaágy — akkor úgy találjuk, hogy a család mindig az egyszerűbb fekvőhelyeket igyekezett használni. Amint terebélyesedett a család, úgy foglalták el a sorrendben következő fekvőhelyet. Jó példa erre Olasz Ernőék alvásrendje. A századfordulóban, amikor még csak két fiú volt a családban, a szülők a vacokágyba aludtak. Kívül az anya feküdt s mellette feküdt az ágy alól kihúzott toliágyba a két kis gyerek. Később, amikor a gyerekek már nagyobbak lettek, a toliágy kerekei elhasználódtak és kidobták. Azután ismét született két fiú. A szülők helyükön maradtak, a két nagyobbacska fiú a kuckóba került s ott aludtak, míg az iskoláskort el nem érték. A kuckóba nagykabátot terítettek, kispárnát tettek a fejük alá és kopott paplannal takaróztak. Ez is meleg volt sokszor. De már iskolás korukban a vacokra kerültek, a szülők pedig a hátsó vetett ágyba. Majd amikor a két nagyobb fiú iskolahagyott lett, az istállóban háltak. A szülők a vetett ágyban aludtak tovább. Dunyhával takaróztak, de ha melegük volt, félretették és a paplan is elég volt. A két kisebb fiú a vacokban aludt. Mindig huzattal ellátott paplannal takaróztak. A kisebb fiú a vacokban aludt, belül, nehogy leessen. A gyerekek feküdtek le először, az anya pedig utoljára. Ráhúzta a gyerekekre a paplant: és mondta „le ne húzzátok!" Az anya kelt fel először. Általában a szülők egy ágyban aludtak. A férfiak aludtak kívül, ahol azonban kisgyerek volt, ott az anya feküdt kívül, mert mellette a bölcsőben a gyerek aludt. A jószághoz, kutyaugatáskor az ember, a kisgyerekhez pedig az asszony kelt fel. Ha ritkán az apa nem aludt otthon, akkor rendszerint a legkisebb gyerek az anyjával aludt. Ilyenkor az anya feküdt kívül. A fentiekből is az tűnik ki, hogy a szülők a vetett ágyban s a gyerekek a vacokban aludtak, így volt az Aklan Mihálynál is. Míg a négy gyerek kicsi volt, a vacokban aludtak keresztben, sorjában. Két párnát tettek a fejük alá egymás mellé. A gyerekek Összehúzódva feküdtek, az anya rájuk terítette a dunnát. A nagyobb gyerek széket tett az ágy elé és arra tette a lábát, s kényelmesen elfértek. Ahogy a tanya „kinézete", a helyiségek száma, úgy az ágyak száma sem mutatta a család nagyságát. Jó példa erre a Ficsér-dűlő melletti Kerekes Flórián-féle tanyában lakó Gyömrei János családjának alvásrendje. A hattagú család a szobában alszik. A szobában egymás mellett két ágy áll. A belső ágyban alszik az édesanya, a lányával s a mellette levőben pedig az apa, a legkisebb fiával. A két nagyobb fiú a külön álló ágyban alszik. Gyömreiéknél a páros ágyak olyan szélesek, hogy ketten is nyugodtan megférnek rajta. Télen-nyáron paplannal takaróznak, de télen, ha hideg van, pokróc kerül föléje. Háttal fekszenek egymásnak. Az anya alszik kívül. Érdekes, hogy amikor a lány egyszer elment a keresztanyjához, az anyja két éjszaka nem is tudott aludni. A külső ágyon az apa kívül fekszik, s a fiú pedig belül. Hol dunnával, hol paplannal takaróznak. A két nagyobbik fiú közül az öregebbik alszik kívül. Télen-nyáron pokróccal takaróznak, s télen ha szükséges, még egy pokrócot tesznek rá. „Pokróc fenetuggya hány van!" (Hét pokrócuk van, a nyolcadik szaka269