A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

†Diószegi Vilmos: A tótkomlósiak hitvilága

nem vetettük, mert akkor üszögös lett." Az üszkösséggel kapcsolatban más tilalmat is tartottak a komlósiak: „Vasárnap nem köll a pörnyét kiszedni a kemencéből és kiönteni a trágyadombra, mert a búza üszögös lesz." — „Vasárnap nem kell a hamut a trágyadombra kiönteni. Azáltal lesz üszkös a gabona. Mert a trágyát kiviszik a szántóföldre, búza-,, árpa-, kukoricaföldre. Szombaton szedd ki a hamut, vagy szerdán, csütörtökön, mondta a nagymamám." A termés milyenségét bizonyos jelekből igyekeztek megállapítani. Ahányat kukrékol a kakas, annyi mázsa búza lesz. Ha sok a meggy, akkor nagy lesz a búzatermés. „A leendő búzát meg a szénát az ablakok mutatják. Azt ősztől kell figyelni. Befagynak az ablakok: ahogy befagynak, úgy mutatják a kalásznak a fejét. Ahogy halad fölfelé az a jégvirág, abból lehet meglátni." Volt, aki nem elégedett meg csak a termésnagyság kitudakolásával, hanem befolyásolni is igyekezett azt. „Karácsony első napján az én uram mindig ledől egy kicsit aludni, hogy jó dűlt legyen a búza." Az aratáshoz és a csépléshez ugyancsak fűződött hiedelem. „Pénteken nem kezdtünk aratni, inkább szerdán vagy szombaton kezdtük el. Megvártuk azt az egy napot. — Pénteki napon nem kezdtünk csépelni sem, mert az szerencsétlen." A kapálásokhoz fűződő hiedelmek legnagyobb része a vetéshez kapcsolódik. A babot Fülöp (V. 26.) napkor kell vetni, akkor lesz a leghüvelyesebb. — „Mikor tele van a hód, akkor szoktak mákot vetni. Akkor tele lesz a mákgubó." — A kukoricát Szt. György hetibe kell vetni. Az nem fogy el. — „Amilyen napra esett le az első hó, olyan napon vetjük a mákot." — A lencsét, mákot holdtöltére szokták vetni. Mert töltebb lesz a termése. — Üjholdkor nem akarták vetni a mákot, mert kukacos lesz. Mikor telihold volt, akkor vetették, hogy teli legyen a mákgubó, meg ne legyen kukacos. — „Hagymát nem szabad ülve ültetni, mer akkor nagyon erős lesz." — Amelyik káposztát magnak akartak meghagyni, azt gyökerével fölfelé ültették el. — „Mikor elvetette a káposztát, akkor a fenekét a földhöz csapta, akkor nagy feje lesz." — „Mikor már elültette az egész dinnyét, akkor az aszszony a fenekét a földhöz verte: ilyen nagy legyen a dinnyénk." Az analógiás varázslás a virág ültetésénél is érvényesült. Amikor vetette a violát, akkor azt akarta, hogy dupla legyen, ezért teletömte a száját ruhával, hogy az arca kidagadjon. Olyan dupla lesz, mint a szája kitömve. A férgek ellen is igyekeztek mágikus eljárásokat alkalmazni. „Mikor gyomláltuk a mákot, akkor sokan kifordított bekecsbe hemperegtek a földön, hogy ne legyen a mák kukacos." „Volt, aki hamuval beszórta a mákot, hogy ne legyen kukacos." A termés milyenségét a kapások esetében is igyekeztek különféle jelekből megállapítani. Ha a fán sok fürt virág van, akkor sok bab lesz. — Ha az ereszen hosszú jégcsapok függnek, akkor hosszúak lesznek a kukoricacsövek. Ha sok akácfavirág van, akkor sok lesz a kukorica, kevés a virágja, akkor kevés lesz a kukorica. A lábasjószággal kapcsolatos hiedelmek Szarvasmarha A lábasjószág közül a szarvasmarhához fűződik a legtöbb hiedelem. A mágikus cselekmények elsősorban a tehén hasznával, a tejjel kapcsolatosak. A tehén ellésével és a tehén gyógyításával kapcsolatban az arány a tapasztalati úton leszűrt reális eljárások javára tolódik el. „Ha a tehén nem tudott megfolyatni, akkor hét tojást msgsütöttünk héjában a kemencében, aztán mikor szétpattant, akkor kivettük. Húsz tojásnak a héját megsütöttük, liszt95