A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)
†Diószegi Vilmos: A tótkomlósiak hitvilága
A szerencsét hozó vagy a szerencsétlenséget távol tartó mágikus eljárások azonban szinte tartalmatlan cselekmények csupán, amelyeket nem annyira a hit, mint inkább a megszokás éltet, amelyeket megtalálunk még a városokban is, hiszen a városi emberek sem ülnek szívesen tizenhármán az asztalhoz, vagy gyújtanak rá hárman ugyanarról a lángról a cigarettára és még a városiak keze is a gomb felé indul, ha kéményseprővel találkoznak. Az égitestek, természeti jelenségek és az elemek hiedelmei A világmindenség már nagyon halványan tükröződik a komlósiak hitvilágában. Csak töredékesen marad fenn egy-egy naphoz, holdhoz, égbolt megnyíláshoz fűződő hiedelem. Nagyobb számú képzet kapcsolódik a természeti jelenségekhez, a villámláshoz, égzengéshez, jégesőhöz. Az idetartozó hiedelmek jelentős része az időjóslás körébe sorolható : megjósolják az egész év, vagy valamelyik évszak időjárását, továbbá a hideget, szárazságot, jó időt, az esőt, jégesőt és a szelet. Az elemekről ugyancsak kevés hiedelmet találtunk már. csupán a tűzzel kapcsolatban maradt fenn egy-két képzet. Napfogyatkozáskor látható a vlokolák. Úgy kell csinálni, hogy egy lavór vízben lehessen látni a napot. Akkor meg lehet látni a vízben a vlokolákot, ahogy összeütközik a nappal. A holdban egy nő meg egy férfi látszik. De csak akkor lehet látni, ha telehold van. A komlósiak körében élt az égbolt megnyílásának a képzete is: „23 éves voltam, mentem ki a tanyára, éjjel fél egy volt. Egyszercsak, mintha egy függöny lett volna, kinyílt az ég. Mintha háromszor egymás után kinyílt és összecsukódott volna. Kérdezték, hogy mit gondoltam. Semmit. — Kívánni kellett volna valamit mondták, mert az teljesült volna." Ha villámlik, nem szabad mutatni, hogy merre villámlik, mert akkor abba belevág. Ha véletlenül mégis megmutatta valaki, akkor gyorsan meg kellett harapnia az ujját. — A koporsóból lehasítottak egy kis darabot és a padlásra tették a szarufa alá. Akkor nem csap a villám a házba. — Kedden nem jó mosni, mert ha azt a ruhát felveszik, könnyen belecsap a villám. — A villám okozta tüzet tejjel lehet eloltani. „Ahol a villám lecsap, aztán tűz keletkezik, akkor azt nem lehet csak tejjel eloltani." — ,,Ha valaki fél az égzengéstől, akkor az fogdosson meg egy halottat, fogdossa meg a kezeit, lábát, vagy simogassa meg az arcát, akkor nem fog félni." Ha jégeső volt, kidobták a vaslapátot, akkor elment a jégeső. Ha lapát nem volt kéznél, akkor fejszét dobtak ki. Egyesek szerint lapjával dobták ki az ajtó elé, mások szerint élivel a földbe vágták. „Ha a jég esett, akkor a fejszét belevágta a földbe, hogy megálljon a jég." Az egész év időjárását vagy bizonyos napok megfigyelésével, vagy pedig bizonyos eljárással jövendölték meg. „Luca napjától karácsonyig figyelni kell minden napot, hogy milyen az időjárás. Minden nap írni kell, hogy volt-e eső, vagy köd, vagy hó. Minden nap a jövő év egy-egy hónapjának felel meg, mert amilyen idő van azon a napon, olyan idő lesz abban a hónapban is." — „Luca napján vöröshagymát kell ketté vágni és így szétbontani. 12 ilyen „kanálba" csipet sót szórtak és a hagymákat feltették a mestergerendára, ott állt karácsonyig. Karácsonykor megnézték, hogy melyik hónap milyen lesz. Amelyikben megolvadt a só, az a hónap nagyon esős lett." — Bizonyos jelek is megmutatták hitük szerint az időjárást. Pl. a hosszú ökörnyál hosszú őszt jósol. Ha Zsuzsanna napon nem dalol a pacsirta, akkor hideg lesz. A gyakori forgószél szárazságot jelentett. Ha korán reggel az utcára első kilépő személy leány volt, akkor jó idő lett. Különösen sok jel mutatta az esőt, meg a szelet. Medárd napon ha esik az eső, akkor negyven napig esik. Ha a hold szarva lefelé állt, körülötte pedig vékony karika volt, akkor három nap múlva eső lett. Ha a holdnak udvara van, három napon belül akkor is esik az eső. Ha valaki halottal álmodik, az is esőt jelent, mint ahogy a páva rikácsolása is esőt 5 65
