A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Bakay Kornél–Kiszely István: Újabb adatok Békés megye honfoglaláskori történetéhez

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2 Ujabb adatok Békés megye honfoglaláskori történetéhez BAKAY KORNÉL—KISZEL Y ISTVÁN Alig több, mint egy évtizede lendült fel ismét Békés megyében a honfoglalás kori magyar emlékek kutatása s az eredmények máris figyelemreméltóak.

1 A kutatás lendületét kétségtelenül fokozta a régészeti topográfia munkálatainak megindítása 1969-ben.

2 E kutatások során négy lelőhely vonta magára leginkább a figyelmet: Szeghalom, Gádoros, Gerendás, Mezőkovácsháza. Szeghalom Kovács-dombon 1969-ben végeztünk nagyobb méretű ásatást a szakirodalomban többször említett

3 lelőhelyen, honfoglalás kori temetőnek azonban nyomát sem találtuk. Hg; . , Gerendás 1969-ben Gerendás községben, a Vízvári tanyánál fekvő homokbányából egy trépanait koponyát adott át Zsibrita Mihály gerendási lakos dr. Torda-Molnár Bélának, aki ezt jelentette a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumnak.

4 E bejelentés nyomán indult meg a feltáró munka 1970-ben. (L. a helyszínrajzot). Gerendás község területe ismert lelőhely a magyar honfoglalás kori kutatásban, hiszen már 1879-ben Árpád-kori köznépi temető sírjaira bukkantak a Grjecs-malomnál, majd 1964-ben Dienes István a községtől délre eső, a Petőfi Tsz-hez tartozó homokbánya környékén két feldúlt sírt tárt fel.

5 A Vízvári tanya a községtől délnyugatra esik. Ettől a tanyától északnyugatra a Tanya 288. számú porta Rauf Jánosé, s ez Gerendáshoz tartozik, míg a délkeletre fekvő Tanya 248. számú porta, amely Bella Pálé már Csanádapáca része. A csaknem pontosan észak-déli irányú mesterségesen kiásott csatorna a Vízvári-tanya előtti nagy homokdombot éppen átvágja, habár nem a közepén, hanem keleti egyharmadánál. Már a csatorna ásásakor sok sírt feldúltak, később pedig a Vízvári tanya felőli oldalon nagy homokbányát nyitottak, s s amint Rauf János elmondta, már évtizedek óta sírokat tettek tönkre a homokhordók. 1969-ben végre tudomást szerezhettünk a temetőről (I. tábla). A Békés megyei régészeti topográfia munkálatai keretében gyors leletmentő és szondázó ásatást végeztünk 1970. június 1—12. között.

6 A feltárást kutató árkos módszerrel kezdtük meg. Az 1. számú kutató árkot a csatornától nyugatra, eléggé távol jelöltük ki, mivel a rézsűs part mellett hatalmas gödröt ástak a homokhordók, s így ez a terület már reménytelen volt. A trépanait koponyás sír helyét eléggé pontosan megmutatták, a jelzett helyen azonban semmit sem találtunk, mert érkezésünkig már jókora mennyiségű homokot elhordták onnan is. A csatornajavító munkások egy kis fabódét állítottak fel a part mellett, 63