A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)
Ecsedy István: Újabb adatok a tiszántúli rézkor történetéhez
17. kép: Bögre a Mezőberény mellett feltárt rézkori telepről Figure 17: Pot from the copper-age settlement excavated near Mezőberény Bár a tárgyalt szegényes leletanyag nem elégséges a finomabb relatív kronológia kidolgozásához, a néhány említett analógia mégis arra utal, hogy a település a bodrogkeresztúri fázis legkésőbbi szakaszával (hunyadihalmi típus) lehet egyidős. Ennek alapján a telepet a kétegyházi bodrogkeresztúri és Cernavoda III. —Boleráz jellegű kerámiát készítő népességek települései között eltelt időszakra keltezhetjük. A három ismertetett telepmaradvány „hiatus nélkül" beilleszthető történeti és kronológiai szempontból a tiszántúli középső rézkor klasszikus fázisának és a késői rézkor legkorábbi szakaszának folyamatába. Az utóbbi, a Cernavoda III. jellegű telep által képviselt fázis és az Alföld területéről ismert klasszikus, illetve későinek tartott badeni periódus közötti időszakot az eddig kis számban előkerült bolerázi jellegű leletanyag tölti ki. A Patay Pál által Poroszló—Ráboly területén feltárt telep tipikus bolerázi anyagot adott. 50 Ugyanennek a periódusnak a leletanyagát sikerült feltárnunk Szeghalom közelében. Az anyag egy részének bemutatását egyfelől az eddig ismertetett telepek által képviselt korszakhoz való szerves kapcsolódása, másfelől az indokolja, hogy a vele egykorú leletek a Tiszántúlon mindezideig alig kerültek elő. (Ez a negatívum késztethette Pavukovát annak feltételezésére, hogy a szlovákiai bolerázi telepekkel a bodrogkeresztúri fázis késői szakasza a Tiszántúlon még egykorú lett volna.) 51 3. Szeghalom—Dióér A lelőhely Szeghalom „Nagytulakörös" nevű határrészében, a Dió ér — egykori természetes vízfolyás — partján fekszik, a Sebes Körös és a Berettyó összefolyásának közelében (1. kép). Próba ásatására a Magyarország Régészeti Topográfiája Békés megyei előkészítése során 1971-ben vállalkoztunk. A jelzett helyen az érpárt enyhe kiemelkedésén talált cserepek a badeni kultúra lakóhelyét jelölték. Az ásatás során a badeni telepnyomok mellett bodrogkeresztúri, neolitikus és igen szórványosan korabronzkori leletanyag is előkerült. Az egyrétegű badeni telep anyagának nagy része tipikus bolerázi jellegű, viszont előfordulnak a klasszikus, sőt későinek tartott típusok is. (Hogy az úgynevezett „késői formák" helyi fejlődés eredményei-e, tehát a telep viszonylag hosszú periódust képvisel, vagy területünkön már a korai fázisban megjelennek, a telep további kutatása van hivatva eldönteni.) Tárgyunk szempontjából különösen érdekes több, a kultúrrétegből előkerült leleten túlmenően a III/1. jelzetű hulladékgödör anyaga. Ez a zárt együttesben előkerült anyag markánsan képviseli a korai badeni fázist (XIII. és XIV. tábla). 2 17 \ J
