Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

FÜGGELÉKEK

1911: Mt Pálfy Mór: Az erdélyrészi Érchegység bányáinak földtani viszonyai és érctelérei IMKFI Évkv, 18(4)/. 1911: jf -Megindul a Múzeumi Füzetek (Kolozsvár) ásványtári része. (Utolsó száma: 1919) 1915: JSS Papp Károly: A Magyar Birodalom vasérc- és kőszénkészlete (Budapest). 1918: £Ql Selmecbánya csehszlovák megszállása előtt a Bányászati és Erdészeti Főiskola Sopronba költözik. •=> 1949 1919: ÊQ A román megszállás után a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Budapesten (1920-21), majd Szegeden (1921-40) működik tovább. <=> 1940 1923: £3 A soproni Bányászati és Erdészeti Főiskolán az Ásványtani és Földtani Tanszék kettéválik Ásvány- és Földtani, illetve Földtani és Telepismerettani (később Földtani és Teleptani) Tanszékre. <=> 1949 1928: j| Megjelenik az Acta Chemica, Mineralogica et Physica első száma (Szeged). (Az utolsó szegedi szám 1940-ben) 1929: E9 A debreceni Tisza István Tudományegyetemen Ásvány-Földtani Intézetet szerveznek (első professzora Telegdi Roth Károly) 1929: JSÍ Schafarzik Ferenc - Vendl Aladár: Geológiai kirándulások Budapest környékén (Budapest). Az első hazai, nyomtatásban megjelent földtani kirándulásvezető. 1931 : JSÍ Reichert Róbert - Zeller Tibor - Koch Sándor: Ásványhatározó (Budapest). 1933: ® A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók utolsó Vándorgyűlése. 1936: jf| Megindul a Földtani Értesítő új folyama (1948-ig). 1939: A Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Múzeumán belül az Ásványés Őslénytár Ásvány- és Kőzettárra, illetve Föld- és Őslénytárra válik szét. 1940: £3 A Ferenc József Tudományegyetem visszaköltözik Kolozsvárra, ahol már külön Ásvány- és Kőzettani, illetve Földtani Tanszék működik. 1945 Ugyanekkor az újonnan szervezett szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen Ásvány-Kőzettani Intézet is alakul (első vezetője Koch Sándor). •=> 1967 1940: ® A KMTT Kémia-Ásványtani Szakosztálya Kémiai Szakosztály néven működik tovább. 1942: JSÍ Mauritz Béla - Vendl Aladár: Ásványtan FII. (Budapest). Egyetemi tankönyv. 1943: jf Megjelenik az Acta Mineralogica-Petrographica (Szeged) első száma. 1943/44: jfj Megjelenik a Matematikai és Természettudományi Közlemények és a Matematikai és Természettudományi Értesítő utolsó száma. 1944: JSÍ Náray-Szabó István: Kristálykémia (Budapest). 1945: G3 A Ferenc József Tudományegyetem ezúttal az ismét román kézre került Kolozsváron marad, és Bolyai Tudományegyetem néven működik tovább 1959ig, amikor egyesítik a román Babes Tudományegyetemmel. 1946: Ë9 Megszűnik az ásványtan önálló alsó- és középfokú oktatása. 1949: ffl A BME veszprémi Nehézvegyipari Karán (1951-től Veszprémi Vegyipari Egyetem) megalakul az Ásványtani Tanszék (első vezetője Nemecz Ernő). •=> 1997 1949: ® Az MTA-n a földtudományok (köztük az ásványtan) a Műszaki Tudományok Osztálya hatáskörébe kerülnek. O 1965 1949: £Q A műegyetem soproni Bánya- Kohó és Erdőmérnöki Karának megfelelő részeiből miskolci székhellyel megalakul a Nehézipari Műszaki Egyetem, az