Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

VI. ÚJ SZINTÉZISEK FELÉ? (az 1980-as évek közepe óta eltelt időszak)

VI,4,1.3. Szegedi József Attila Tudományegyetem, 2000-től Szegedi Tudományegyetem Az Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszéken Szederkényi Tibor vezetése alatt (1986-2000) megerősödött a kutatási profilban a petrológia és a paleozoós és prekambriumi képződmények geológiája, majd beépült a környezetföldtan is. 2000-től a tanszék új vezetője (a tanszéken 1967 óta működő) Hetényi Magdolna geokémikus. A régi munkatársak közül a tárgyalt időszakban is tovább dolgozott, illetve dolgozik Grasselly Gyula (1941-91), Bertalanné Balogi Margit (1964-96) és Pápay László (1976-), visszatért Varsányiné Tóth Irén (1990-). Az e korszakban a tanszékre került munkatársak közül Molnár Sándor (1983-98) az Alföld mezozoós magmatizmusával, Pál Molnár Elemér (1992-) a ditrói szienitmasszívum petrológiájával és az Alföld kristályos aljzatának radiogeológiájával, M. Tóth Tivadar (1992-) a metamorfitok petrológiájával foglalkozik, illetve foglalkozott. VI.4.1.4. Budapesti Műszaki Egyetem, 2000-től Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Az 1990-től Mérnökgeológiai Tanszék néven működő korábbi Ásvány-Földtani Tanszéket az Építőanyagok Tanszékkel történő egyesítésig Kleb Béla vezette (1982-99). Az előző fejezetben említetteken kívül (Bidló Gábor, 1949-89; Kertész Pál, 1951-94; Török Endre, 1964-95) Balog Anna (karbonátos kőzetek és barlangi ásványok vizsgálata, 1984-90), Török Ákos (karbonátos kőzetfáciesek vizsgálata, 1986-), Benkovics László (tektonika, 1991-98) működött huzamosabban a tanszéken. VI.4.1.5. Nehézipari Műszaki Egyetem, 1990-től Miskolci Egyetem Az Ásvány-Kőzettani Tanszék (vezetője 1983-2001 közt Egerer Frigyes, 2001-től Gyulai Ákos) jelenlegi kutatási területei a kőzetekben lezajló redox folyamatok; a víz-kőzet kölcsönhatás; a röntgenamorf ásványok szerkezeti tulajdonságainak vizsgálata; meddőhányók és hulladéklerakók szennyező hatásának, valamint kőzetek ionadszorpciójának vizsgálata (Egerer, 1973-2001, Namesánszki Károly, 1973-); hévízkutak vízkőkiválásainak komplex vizsgálata (Bán Miklós, 1979-); kőzet-mikrostruktúra változások a kezdeti metamorfózis szakaszában, illetve a mállás során, digitális képelemzés (Mádai Ferenc, 1989-); érces dúsulások környezeti ásványtana (Mádai Viktor, 1996-) másodlagos, antropogén ásványkiválások, topografikus ásványtan (Szakáll Sándor, 2001-); szénhidrogén-tároló kőzetek kőzettana (Bérezi István, 2001-). A Földtan-Teleptani Tanszéket 1. az V.4.1.5. részben. VI.4.1.6. Veszprémi (1990-ig Vegyipari) Egyetem Ac Ásványtan Tanszék tevékenysége a környezettudomány irányába tolódott el, ami az 1997-ben történt névváltoztatásban (Föld- és Környezettudományi Tanszék) is tükröződik. A tanszéket Nemecz Ernőt (1949-90) követően Vassányi István (1990-95) vezette, majd több megbízott után 1998-tól Hlavay József a tanszékvezető. Az ásványtannal szorosabban érintkező kutatási területek: a talajok ásványos összetételének alakulása, illetve annak jellegzetességei (Nemecz Ernő, a tanszéken 1949-től; Csikósné Hartyáni Zsuzsa, 1973-), a légköri aeroszolrészecskék és a biogén vas-oxid és vas-szulfid ásványok vizsgálata (Pósfai Mihály, 1994-), valamint az üledékes kőzetek agyagásványai, szerves és szervetlen geokémiája (Raucsik Béla, 1997-). A tárgyalt időszakban a „régi gárdából"