Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

II. A MAGYAR MINERALÓGIA TERMÉSZETRAJZI KORSZAKA ÉS AZ ELSŐ TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANOK PERIÓDUSA (az 1760/70-es évek fordulójától az 1840/50-es évek fordulójáig)

ideje, hogy a számtalan kvarc- és pátváltozatot leírja, de majd gyűjteményének indexében (1. a II.6.5.2. részt) pontos listával szolgál. Prágába visszatérve átutazott Bécsen, aminek kapcsán írt az ottani ásványgyűjteményekről, legbővebben az udvari ásványkabinetről. Az ott őrzött tokaji „aranytermő" szőlőszem és arany szőlővenyige kapcsán elutasította az aurum vegetabile meséjét: a szőlőszemen lévő „arany" mézga, az aranydrót pedig véletlenül kerülhetett a venyigére, elásott aranykincs darabja lehetett. Jacquin kollekciójából, amelyet a tudós magyarországi tartózkodása során kezdett összegyűjteni, Rimaszombat mellől [Rimakokováról] Wasserbleibe [molibdenit, valószínűleg valamilyen bizmut-tellurid vagy tetradimit] ágyazott termésaranyat említett. , A Briefe sokáig sűrűn idézett forrásmunka volt. Még Tóth Mike is - aki a jezsuitákat sokat támadó Born iránt érthető ellenszenvvel viseltetett - elismerte, hogy ,Jó adatokat szolgáltat".

43 11.6.2.2. Griselini: Versuch einer politischen und natürlichen Geschichte des Temeswarer Banats... Az olasz Francesco Griselini 1774-77 között tartózkodott a Bánságban a tartományi kormányzóság tisztviselőjeként. A tartományról - Bornéhoz hasonlóan levélformában - írt könyve 1780-ban jelent meg németül,

44 hamarosan olaszul (1780), később szerbhorvátul (1827-29), majd románul (1880, 1926, 1994), és jelenleg fordítják franciára. A tudománytörténészeink által eddig kevés figyelemre méltatott mű második része foglalkozik a Bánság természetrajzával. Az általános föld- és hegyrajzi bevezetés (1-4. levelek) után bánsági természetrajzi útleírások (7-8.), az oravicai ásványok (6.), a szászkai bányaterület (9.), valamint a bánsági aranymosás és bányászat általános ismertetése (10.) is megtalálható. Tóth Mike szerint „a bánáti bányák leírására, azok történetére s a római bányászat nyomaira többet ügyel, mint az egyes ásványfajokra", de a topografikus ásványtan szempontjából mégis „érdekes dolgok találhatók benne".

45 11.6.2.3. Ferber: Physikalisch-metallurgische Abhandlungen über die Gebirge und Bergwerk in Ungarn Johan Jacob Ferber, svéd származású bányászati szakember (Born jó barátja) 1780-ban Magyarország hegyeiről és bányászatáról jelentetett meg egy könyvet.

46 Egyes tudománytörténészek valószínűsítik, hogy az idriai higanybányászatról szóló, a „titokrendelet" miatt Ferber neve alatt kiadott tanulmányhoz

47 hasonlóan e könyv szerzője (vagy társszerzője) is Born volt. Az előszóban mindazonáltal Ferber hosszasan bizonygatta, hogy a munkához Born a legkisebb segítséget sem nyújtotta, és a könyv saját tapasztalatain, valamint - meg nem nevezett - kéziratos tanulmányokon alapul: Mivel előző útjaimon Magyarországot is beutaztam és legmagasabb engedéllyel a bányatan minden érdekességét megszemléltem, és ezenfelül a helyszínen, Bécsben, Szászországban és hazámban 43 Tóth (1882: 14). 44 Griselini, F. (1780): Versuch einer politischen und natürlichen Geschichte des temeswarer Banats, in Briefen an Standespersonen und Gelehrten. Wien: Krauss. 45 Tóth (1882: 14). 46 Ferber, J. J. (1780): Physikalisch-metallurgische Abhandlungen über die Gebirge und Bergwerk in Ungarn. Berlin und Stettin: Nicolai. 47 Ferber, J. J. (1774): Beschreibung des Quecksilber-Bergwercks zu Idria in Mittel-Craeyn. Berlin.