Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)
V. A TOPOGRAFIKUS ÉS LEÍRÓ ÁSVÁNYTAN FÖLDTANI KERETBEN (az 1940/50-es évek fordulójától az 1980-as évek közepéig)
alapon bevezetni kívánt új fajokat azonban a nemzetközi szakmai közvélemény, illetve az IMA CNMMN elutasította. 58 Kiss János 1966-ban előzetesen „metaliebigif néven ismertetett egy, az ismert ásványokétól eltérő Debye-Scherrer-felvételt produkáló, valószínűleg monoklin szimmetriájú, másodlagos (Ca,Mg,U)-ásványt, melynek további vizsgálatára nem került sor. 59 Dódony István és Kiss János 1976-ban Parádsasvárról a paligorszkit- és a szepiolitszerkezet sajátos kombinációiból előálló két új - névtelen - szerkezeti típust írt le. Dódony és Balog Anna 1982-ben a Táska-1 hévízkútban kivált karbonátásványok közt a vaterit rokonságában tartozó, Ca 5 Sr(C03)ű összetételűként definiált - szintén névtelen - új ásványt mutatott ki. Mindkét esetben TEM, röntgendiffrakciós, vegyi és infravörös spektroszkópos vizsgálatokat hajtottak végre. 60 A bizonytalan státusuk miatt, vagy egyéb okokból korszerű újravizsgálatra szoruló ásványfajokon végzett kutatások a történelmi országterületről leírt fajokra összpontosultak. Koch Sándor szisztematikus munkáját jelzi, hogy a hazai paragenetikai összefoglalások (1950-58) publikálását követően közreadott cikkeit (1957-64) főként e témának szentelte. Vegyelemzési és ércmikroszkópos adatokat közölt az Észak-Erdély visszatérése idején gyűjtött nagybányai és kapnikbányai semseyitről, nagybányai andoritról, zinkenitvöX, berthieritx'óA és a kisbányai/herzsabányai berthieritx'óA (1957). Foglalkozott a vaskői ludwigittel, amelyről mikroszkópi, vegyelemzési és paragenetikai adatokat közölt (1960). A jamesonit képlete körüli bizonytalanságok, illetve a Kárpát-övezeti „plumozitok" mibenlétének tisztázása céljából számos előfordulásról (Aranyida, Herzsa, Oradna, Nagybánya, Felsőbánya) vizsgált jamesonitot, illetve ,plumozitot" (1960), utóbbit minden esetben jamesonitnak találta. E vizsgálatok során megkísérelte a parajamesonit újbóli kimutatását. Ez azonban nem sikerült, mert bár a megvizsgált herzsai jamesonitpéldányok közül néhány a parajamesonitéval egyező habitusú volt, valamennyi minta jamesonitnak bizonyult. A vashegyi alumínium-foszfátok vizsgálata kapcsán Koch a vashegyit újradefiniálására tett javaslatot (1963). Úgy vélte ugyanis, hogy a Zimányi által leírt anyag inhomogén, határozott vegyi összetétellel nem jellemezhető, ezért a 58 Erdélyi, J., Koblencz, V. & Tolnay, V. (1958): Über Hydroparagonit, ein neues Glimmermineral, sowie über seine Beziehungen zum Hydromuskovit, Natronillit und Brammallit. Acta Geol. Acad. Sei. Hung., 5, 169-186; Erdélyi, J., Koblencz, V. & Nemes-Varga, S. (1959): Neuere strukturelle Regeln der Hydroglimmer. Hydroantigorit, ein neues Serpentinmineral und metakolloidaler Brucit vom Csódi-Berg bei Dunabogdány (Ungarn). Uo., 6, 65-93; Erdélyi, J., Koblencz, V. & Varga, N. S. (1959): Hydroamesit, ein neues Mineral aus den Hohlräumen des Basaltes von dem Halap-Berge am Plattenseegebiet. Uo., 6, 95-106; Erdélyi, J,, Koblencz, V. & Tolnay, V. (1962): Hydrohalloysit (Hydroendellit?!) ein neues Mineral der Halloysitgruppe aus dem Mátra-Gebirge (Ungarn) und von Baia Mare (Nagybánya) in Rumänien. Chem. Erde, 21, 321-343; Erdélyi, J.. & Veniale, F. (1970): Idro-crisotilo: un nuovo minérale del gruppo del serpentino. Rend. Soc. Ital. Mineral. Petrol., 26, 403-404. 59 Kiss, J. (1966): Constitution minéralogique, propriétés et problèmes de genèse du gisement uranifère de la Montagne Mecsek (1). Ann. Univ. Sei. Bp. Roi. Eötvös Nom., Sect. Geol., 9, 139-188. Itt említjük meg az először szintén Kiss J. által ismertetett, egykor „mekrohivit" (mecseki krómhidromuszkovit) néven is emlegetett, de új ásványként le nem írt nagy krómtartalmú illitet is, Kiss J. (1960): Az urán-króm-vanádium eloszlása és az epigén krómcsillám szerepe a mecseki permi összletben. Földt. Közi., 90, 73-82. 60 Dódony, I. & Kiss, J. (1976): Crystal structures and genetical studies on the palygorskite-sepiolite-saponite (montmorillonite) group. Acta Geol. Acad. Sei. Hung., 20, 1-17., Dódony, I. & Balog, A. (1982): Mineralogical study on vaterite and other related minerals of thermal water origin. Ann. Univ. Sei. Budapest. Sect. Geol., 24, 63-72.
