Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - NOVAK LÁSZLÓ FERENC: Adatok Gömör néprajzához a 18. századból
madár 7 2 (Cyserského Ptaká) is a konyhára szolgáltatott ajándék fontos darabját alkotta. Őz (Srnu), nyúl (Zagace) is szerepel a konyhára szolgáltatott vadak között. A jobbágyok karácsony táján - mint például a zsellérsorsú ajnácskőiek - kötelesek voltak hajtóként részt venni a földesúri vadászatokon. A gyűjtögető gazdálkodásra vonatkozóan kevés adat ismeretes - jóllehet a gombászat, az erdei növények, termések gyűjtögetése nyilvánvaló tevékenysége lehetett a földművelő és pásztorkodó hegy-, dombvidéki lakosságnak -, mivel a földesúrnak nem kellett szolgáltatniuk belőlük, ezért nem érdeklődtek utána azúrbéri kérdőpontokra választ kereső hivatali emberek. Ismeretes azonban, hogy a rákosiak szapu számra vitték gróf Csáky földesuruknak az erdőben gyűjtött mogyorót. Egy adat tájékoztat arról, hogy Majomban „Nyír vízbül egy egy Gazda hat hét máriást szerezhet magának". 7 3 A puhafa, nyírfa kérgét, vidékünkön a bükköt, csert, szilt megvágva, annak édes nedvét csorgatták edénybe, s kereskedtek vele. 7 4 Agömörijobbágyok, zsellérek a paraszti gazdálkodás mellett, a helyi földrajzi adottságokból eredő haszonvételekkel is gyarapították vagyonukat. A megtermesztett gabonát, zöldségféléket, jószágot hetipiacokra és országos vásárokra szállították. Gömör legjelentősebb piacközpontja a közeli kishonti Rimaszombat volt, de az egyes résztájak vonzásközpontja is fontos kereskedelmi központ funkcióját töltötte be, így Csetnek, Dobsina, Ratkó, Jólsva, Kövi, Rozsnyó. Gömör legészakibb részén, a Garamon túl fekvő Vérnárt falu úrbéresei arról beszéltek, hogy „Mesto magu Spiske stolice blizko Poprád, a Soboti", azaz a Szepesség központja Poprád, és a távolabbi Rimaszombat volt a legfontosabb piacközpontjuk. 7 5 Dobóczán jegyezték fel, hogy „Vásáros helyi Rima Szombath egy, Jólsva négy, Rosnyó penig öt mért földnyire feküsznek, ahol minden héten, Rima Szécs pedig egy órányira, ahol Országos Vásár alkalmatosságával mindent, amit akarnak, el adhatnak s vehetnek hasznossan." 7 6 A vármegyén kívül a dobsinaiak a szepességi Németújvárra (Neudorf) is eljártak, de a keleti területekről szintén a szepességi Szomolnokra. Délebbi vidékekről Miskolcra, de még Egerbe is eljutottak. A nyugati résznek fontos piacközpontja volt Losonc. A betlériek elmondása szerint „Misto Rocznawa w kterom kazdu Sobotu trhi biwagu blizko gest," azaz a közeli mezővárosban, minden szombaton tartanak hetivásárt Rozsnyón. 7 7 Országos vásárokat rendszerint Rimaszécsen tartottak. Hasonlóan Pelsőc mezővárosában is, ahol „Minden Sátoros Ünnepek előtt való Csütörtökön Vásárok esnek"-jegyezték fel 1771-ben. 7 8 Gömör hegyvidékei gazdagok erdőségekben, s a föld ásványkincseit, a nagyon fontos vasércet is magukban rejtik. A gömöri úrbérességnek fontos jövedelme származott az érc és különböző ásványok, s mészkő bányászatból, s azokhoz kapcsolódó faszén égetésből, vasgyártásból, valamint kereskedelemből. Az úrbéri kérdőpontokra adott válaszokból kiderül, hogy a helységek többségében volt megfelelő mennyiségű tűzifa („Drewo na Ohen"), amit ingyen vagy fizetség ellenében kaptak a földesúr erdeiből. Az építkezésre 72 A császár madár (Tetrastes bonasia) a madarak osztályának tyúkfélék (Galliformes) rendjébe, és a fácánfélék (Phasinidae) családjába tartozó faj. 73 Possessio Majom. OL HTL C 3008. 91 c. 103. sz. 74 A nyírvíz jelentős terméke a felső-magyarországi hegyvidéknek is, üdítőital, amelyet gyógyászati célokra is alkalmaztak. L. Gunda 1966., Ujváry 1957. 75 Possessio Vérnárt. OL HTL C 3012. 95 c. 195. sz. 76 Possessio Dobócza. OL HTL C 3003. 86c. 33. sz. 77 Possessio Betlér OL HTL C 3003. 86. c. 17. sz. 78 Oppidum Pelsőc. OL HTLC3008. 92 c. 124. sz. 605
