Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - NOVAK LÁSZLÓ FERENC: Adatok Gömör néprajzához a 18. századból

Ekkét Tragyazasra ött jó erővel ugy mint négy marhával jó Nagy Tagas Szekereket egy egész Napra az Melgos Urasaghnak adni - hogyha az Úr Isten Mlgos Urasagnak bővebb szüretet adna annyiszor álá Körtvélyesre két szekerrel is el fognak menni [...] minden Gazda tiz tiz Schichta öl fát Mgos Úrunk szüksegere vágni fog [...] Szőllő nyitáskor egy nap, homlitáskor egy s egy Nap széna gyűjtéskor két két nap kötéskor, egy egy Nap Őszi és Tavaszi aratásra."

4

4 Tehát, a szántóföldeket jó karban tartották. A földet trágyázták, vagy mint több helyen mondották, zsírozták. Pelsőc mezőváros úrbéresei kárvallásukként említették 1771-ben, hogy „Harmad része a' szántó földeknek nagy parton lévén, nehezen trágyázható és gyakorta zápor essőktül mind a' Zsirja mind penig a' fölgye el hordatik". A földeket négyszer szántották rendszerint négy marhával húzott ekével. Ajobbágyoknak aratniuk is kellett. A réteken szénát kaszáltak, amelyet begyűjtöttek és szekéren beszállították az uraság majorjába. Sellyebi Tiszta Pál uradalmi tiszt az 1767-es egyezségében előírta, hogy a licei jobbágyok a 750 rajnai forint cenzuson felül, „Parantsolatot vévén három szaz Kereszt életet, tizehett (sic!) kévéjével számlálván Keresztyét, le aratni, a hoz tizen öt jó kaszással magok kenyerén két hétig Kaszálni, és Esztendőnként Kétt Szekér minden féle cserep Edényt Pünkösdre bé hozni" Sellyebre.

4

5 A gabonát tehát kaszával aratták, kévébe kötötték, tizenhét kévéből raktak össze egy keresztet. Gróf Andrássy Istvánnak a jólésziekkel kötött kontraktusa a szőlőművelés módjára is utal. A szőlőt nyitották és födték. Rendszeresen kapálták. Szaporították a szőlőt döntéssel és bujtással, homlítással. Szüreti munkát is végeztek. Az úrbéri egyezség kikötötte azt is, hogy a jólészieknek az erdőn tűzre való, „Schita" fát is kellett ölszámra vágni, és beszállítani az uraság házához. Újvásár földesura, Bárczay Ferenc 1767. október 2-án kötött kontraktust egyik jobbágyával: „Belől specificalt Korén Jakab maradéki Korén Márton és János előttem mégh jelenvén ment vélek ily végzésre, hogy esztendőnkint egy lemez és egy csoroszlya vasakat számomra administrálván, 'e mellett egy néhány patkókatis adván, ezen lakosok Specificalt Contractusomnak ereje szerint birhattyák [...] Zálogban nálok lévő ház helyemet, sőt hogy ha épületet tétetnének reája, azt is árok letételével vehessem kezemhez, vagyis maradékim, csák hogy ez Épület Jobbágy házhoz illő legyék."

4

6 Tehát az eke fontos alkatrészeit, kormánylemezt, ekevasat is kellett árenda fejében szolgáltatni a földesúrnak. Érdekes kitétele a szerződésnek az, hogy lakóházat lehetett ugyan építeni, de annak olyannak kellett lennie, mint általában amilyent a jobbágyok építettek.

4

7 Az úrbéresek kerteket is használtak. Rendszerint a tágas belső funduson találhatóak a veteményesek és gyümölcsösök, a csűr mögötti telekrészen. A határban, a mélyebb fekvésű részeken osztottak káposztás kerteket, s itt mértek kenderföldeket, amelyek szintén a jobbágytelek tartozékainak számítottak. Aggteleken „Almásunk, Szilvasünk haz helyek utan bent Helysegunkben, valamikepen kevés káposztás kertünk is vannak" - mondották 1771-ben.

4

8 A bénnaiak azt nyilatkozták, hogy „Gyümöltsös és Vetemenyes Kertyek ben a faluban, Káposztás Kertyek penig kin a falun vagyon."

4

9 Rudnyán „Zöldséget termő 44 Possessio Jólész. OL HTL C 3006. 89 c. 73. sz. 45 Possesio Lice OL HTL C 3008. 9! c. 99. sz. 46 Újvásár. OL HTL C 3011.94 c. 187. sz. 47 Itt utalunk Gömör hagyományos építészetére. L. Dám-D. Rácz 1986., Dám 2001., Nóvák 2001. 48 Possessio Agtelek. OL HTL C 3003. 86 c. 2. sz. 49 Bénna. OL HTL C 3003. 86c. 18. sz. 601