Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - KAJÁN IMRE: A Soroksári Duna-ág elzárása és az 1876. évi árvíz

a nagy költséggel járó árvízvédelmi művek megépítésének annak ellenére, hogy a város Duna parti részeit az árvizek rendre pusztították. Pestet az 1775. évi jeges árvíz után az annak szintjét meghaladó védgátakkal övezték. Nagy szükség is volt erre az egyre nagyobb ütemben fejlődő, és a 19. század első harmadában fővárosi rangra törő városban. A Pesten települt tőke felhalmozódásával, az anyagi kultúra koncentrálódásával azonban ez a város sem tudott védelmi létesítményeiben lépést tartani: az 1838. március közepi árvíz minden addigit felülmúló pusztítást végzett, többmilliós kárt okozva. A rendkívül hideg, havas télen a szabályozatlan Dunán Szekszárdtól felfelé jégtorlasz-sorozat keletkezett, így már januárban (két hónappal az árvíz előtt) számítani lehetett arra, hogy a vízállás az addigi legnagyobb (az 1775. évi) víz körüli lesz. Arra azonban akkor még csak kevesen gondoltak (a jeges vízáradások természetét jól ismerő Győry Sándorés Vásárhelyi Pál mérnökök),

1 hogy a Csepel-sziget csúcsánál keletkezett jégtorlasz szinte teljesen elzárja majd a folyómedret és az így felduzzasztott jeges víz 5' 2"-kel 5 (azaz 1,65 méterrel) felülmúlja a több mint hat évtizedes rekord vízmagasságot.

2 Mindketten elkerülhetetlennek, elodázhatatlannak érezték a Duna szabályozását, mert tudták, hogy a békés-biztonságos fejlődés feltétele az árvízveszély kiküszöbölése. Amitől féltek, az 1838. március 13-15 között bekövetkezett. Pesten 2281 (a meglévő épületek 54%-a), Budán 204, Óbudán 397 (52%) ház dőlt romba, megsérült további 1363. A pusztítás 153 emberéletet is követelt.

3 Az 1838. évi árvíz hatására a soron következő országgyűlés (1839^40) is napirendjére tűzte a magyarországi folyók szabályozásának ügyét. Az 1840. évi IV. törvény „A Duna és egyéb folyamok szabályozásáról" azonban nem mondott ki többet, mint hogy vizsgáltassanak meg a munkálatok körülményei és deríttessenek fel a pénzügyi források. A bizottság ádáz vitái közben elsikkadt a lényeg, a főváros árvízvédelme. A bizottság egyes tagjai még azt is kijelentették, hogy ha Pest-Buda megvédése lenne mindenekelőtt az első cél, az ország többi vidékei nem támogatnák pénzükkel annak megvalósítását. Győry is méltatlankodva jegyzi meg a főváros árvízvédelméről írott tanulmányában: azóta ismét hat év múlt el, hat évvel közelítettünk az újra megtörténhető veszélyeztetéshez, azóta ismét nem tettünk a Duna ágyán a legkisebb igazítást is. "

4 Vásárhelyi, az 1840. évi IV. törvényben kinevezett országos bizottság mellé kirendelt szakértő jelentésében (1843. febr. 5.) részletesen elemezte a Duna és mellékfolyói (Tisza, Száva, Dráva, Vág, stb.) szabályozásának megszervezését, a végrehajtás pénzügyi alapjai megszerzésének módozatait. 1 Győry Sándor (1795-1870. a Magyar Tudós Társaság tagja) már 1832-ben figyelmeztetett, hogy mivel a jégtorlatot a jeges árvizeket nemző okok nemcsak nem fogyatkoztak, sőt 1775-től fogva növekedtek is. nagy jégjáráskor csak egy pillanatnyi, még pedig naponként mindig hihetőbb történetes megakadástól függ, hogy az eddigleni legnagyobbnál nagyobb árvízzel elboríttassunk... ". Vásárhelyi Pál (1795-1846, a Magyar Tudós Társaság tagja), a Dunaszabályozási Főfelügyelőség mérnöke évről-évre újra mérte a Pest-Buda alatti Duna-medret, a rendre keletkező jégtorlódásokat, hogy a tervezett szabályozások megmentsék a fővárost az árvizektől. 2 Az egykori vízmagasságokat azért adjuk meg a korabeli mértékegységekben, mert a budai (budapesti) vízmércék „0" pontjának azóta többszöri változtatása miatt egy történeti tanulmányban ez így a legegyértelműbb. 1 öl (kb. 189 cm, jele: °) = 6 láb. 1 láb (kb. 31,6 cm, jele: ') = 12 hüvelyk. I hüvelyk (kb. 2,6 cm, jele: ") = 12 vonás. 1 vonás (kb. 2,2 mm, jele: "'). Magyarország 1876-ban vezette be a méterrendszert. 3 Az árvíz centenáriumán készült történeti összefoglalás: Németh 1938. 4 Gáty-Győry 1845. 568