Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - HEVESI ATTILA: Fa és kő külön-külön meg együtt (Valamit a kalotaszegi magyarság temetőinek sírjeleiről)
Fa és kő külön-külön meg együtt (Valamit a kalotaszegi magyarság temetőinek sírjeleiről) HEVESI ATTILA ,, Megérkezés "; helymeghatározás Nagyváradtól (Oradea) K-re lassan szűkül völgye a Sebes-Körösnek. A Báródság 1 után a közút kénytelen ki- és fölkanyarodni a Király-hágóra (582 m tszf.). Lenn, a Bihar és a Meszes között, a Révi-szorosbaxx a folyó mellett csak az egykori „országúf'-nak meg a vasútnak jut hely. Fölérünk és átkelünk a Király-hágón. (Ki ide-, ki odafelé veszítetteveszíti el huszárcsákóját...) Aztán erdők között, lefelé visszatekergünk a Sebes-Körös völgyébe. (A folyó valójában a Révi-szoros és a Kalotaszegi-medence között, a Biharból lefutó Jád, Dregán, Székelyé, a Sebes, s végül a Gyalui-havasok tövéből érkező Kalota bőséges, gyors vizével válik sebes hegyi folyóvá. (Folyásirány szerint, persze, fordított sorrendben.) A hágó tövénél a folyó mellett már elfér a kis Bucsa (Bucea, Királyhágó) község, menetirány felöli bal oldalán szépen tartott, 19. század elejéről és fából való ortodox temetőkápolnájával. A nemzetközi műút is erre tart; Körösfeketetónál (Fechetetu, Lacul Negru, Lacul Cri§ului) a völgy átmenetig vásártartóvá szélesedik (minden októberben, Szt. Parashiva napja táján). Följebb újra összeszűkül. Jól fejlett, folyásirány szerint baloldali párkánysíkját (teraszát) meg-megszakítják a bihari patakok, s így azon csak tanyák, kaszálók fémek el. A Csinszkát, Adyt, 1918/19 számunkra szomorú eseményeit, majd Octvain Gogá-t (1881-1938) idéző Csúcsa (Ciucea) és a kőbányás Sebesvár (Bologa) után mindkét oldalról alacsonyodnak a hegyek, és a vár romos erőssége „fölött" a fővölgy kezd kitágulni. Pedig emelkedünk. A Sebes-Körös már nem igazán gyors; mellékpatakjai a Kalota torkolatát elhagyva számban, nagyságban megfogyatkoznak. S bár fölfelé tartunk, az itt már lassúbb, lejjebb sebes Körös patakká soványodik, völgyének oldalai menedékesebbek, sziklaormai elmaradnak. A táj medencévé tágul, lapos, egyre szélesedő, lépcsőzetesen egymást követő széles, inkább erdőtlen, mint erdős hátak sorozata. 1 Báródság: néprajzi táj a Sebes-Körös völgyének jobb oldalán, Élesdtől (Alejd) a Király-hágóig. A 18-19. században hadiutat őrző magyar, majd vegyes, a 18. századra főként oláh lakosságú.* Az erdélyi fejedelemség kialakulásától - Fráter György - János Zsigmond kora (16. század 50-70-es évei) - határőrző katonai kerületté szervezték; e szerepe a Rákóczi szabadságharc után (1711) megszűnt (Kósa-Filep 1975). AII. Rákóczi György szerencsétlen lengyelországi „vállalkozását" követő tatárdúlások következtében (1658-1662) lakossága javát elveszítette. A 18. század első harmadában megürült falvaiba tót családokat is telepítettek. A Magyar Statisztikai Társaság Államtudományi Intézete (1940) és Bátky-Kogutowitz-Teleki (1940) néprajzi térképén egyaránt szerepelnek, s Kósa (1977) és Kósa-Filep összefoglalása (1975) egyaránt említi őket. Ahogy azt Kocsis (1992) térképe is rögzíti, élnek még ott... * Más népeket nem sértő saját anyanyelvünkön nevezni, ha van rájuk megfelelő szavunk. Abban, hogy a lengyel wengernek, a tót uhornak, az oláh ungurnak mond minket, az angol hungarian-nek, a német ungarishnak, semmiféle bántó nincsen! Csak lekicsinylő, becsmérlő hangsúllyal és szövegkörnyezettel. De úgy akkor is, ha románról, szlovákról, szerbről esik szó. Az oláh, tót, rác, lengyel, vend, német, osztrák, cigány, mint köznév, anyanyelvi szókincsünk része. Használatuk kerülése felejtésüket, anyanyelvi szókincsünk szegényedését eredményezheti. 543
