Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - BARTHA ELEK: Vallásetnográfiai adatok az északkelet-magyarországi migráció néprajzához

A görög katolikus lakosság vallási életében saját kegyhelyein túl fontos szerepet játszanak a római katolikus búcsújáróhelyek is. Az észak-magyarországi hívek számára Máriapócs jelentőségével vetekszik Mátraverebély-Szentkút kegyhelye, amit a szlovákiai magyarok is szinte nemzeti zarándokhelyként látogatnak. Az ugyancsak Szlovákiához tartozó Barka (Borka, Gömör-Kishont vm, ma Szlovákia) a skapuláré tiszteletének jegyében vonzza a zarándokokat. A hozzá közeli, de az államhatáron innen eső Rakaca templombúcsúján például az 1980-as években még szintén sokan vették fel a skapulárét, ami a helyi búcsú révén a települést a kistáji zarándokhelyek sorába emelte.

1

9 A római katolikus kegyhelyek közül földrajzi közelsége folytán sok görög katolikus látogatja a monoki búcsút.

2

0 A búcsújáróhelyek évszázadokon át a felekezetek és etnikumok közötti kontaktusok központjai voltak. Számos példáját látjuk annak, hogy az egymással hivatalos kapcsolatot nem vagy alig tartó, esetleg rossz viszonyban álló felekezetek hívei hittel keresik fel egymás szent helyeit, s ezek csodáit, a csodatévő ikonokat a felső papság is tisztelettel övezi. Jól ismertek azok az esetek, amikor a görög katolikus templomok könnyező kegyképeit a császári székhely templomaiba szállíttatták vagy valamelyik római katolikus szakrális központban helyezték el. A máriapócsi könnyező Szűzanya ikonján kívül ez lett a sorsa a zempléni Klátóc Mária-képének, a sajópálfalvai templom könnyező ikonját pedig Egerbe vitték.

2

1 A korabeli források még számos csodatévő ikon elszállításáról és római katolikus centrumban való elhelyezéséről tudósítanak.

2

2 A görög katolikus baziliták kolostorainak tájformáló szerepe a más téren is megmutatkozott. A kolostortok fenntartásának költségeit a szerzetesek szent alamizsnálással, úgynevezett kvesztálás

sal teremtették elő. A kolostorok egymás között felosztották a területet, ahol alamizsnát gyűjtöttek. Egy faluból csak egy vagy két meghatározott terméket gyűjthettek: például építési anyagot, bort, lisztet.

2

3 Bár a görög katolikusok fentebb említett és említésre nem került búcsújáróhelyei és kultuszközpontjai a korábbi évszázadok vallásgyakorlását a térben a jelenleginél decentralizáltabbnak mutatják, több regionális tájszervező központ meglétét tanúsítják, a 20. századra Máriapócs vált a görög katolikus tér centrumává. A 21. századba lépve azonban további változásoknak lehetünk szemtanúi. A spanyolországi El Camino zarándokútvonal 20. század végi újjáéledését követően Közép-Európában is kiépültek, illetőleg kiépítés alatt állnak új, országokat átszelő, vallásos zarándoklatra szolgáló utak. ÉszakkeletMagyarországot ezek közül több is átszeli. Mindenekelőtt a Máriazellből Csíksomlyóra tartó Mária út, amelynek egy jelentős szakasza éppen ezen a tájon halad keresztül. Itt vezet át több Kassát és Sárospatakot érintő útvonal is.

2

4 Az ezeken az utakon folyó zarándoklatokról még nincsenek pontos adataink, így ma még nem alkothatunk képet a modern 19 Bartha 1999. 20 A görög katolikus Baskó monoki búcsújáró hagyományairól részletes leírást nyújt kéziratos munkájában: Erdei 1982. 98. 21 A kép végül - nem minden viszontagság nélkül - visszakerült eredeti helyére. 22 Bálint Sándor-Barna Gábor monográfiájukban több Egerbe került „hasonló" képről közöl forrást. Az Egerbe szállított könnyező görög katolikus ikonok származási helyeként Tokajt, Husztközt említik: BálintBarna 1994. 110. 23 Szmrek 1997. 25. 24 A számos honlap közül I. pl. az alábbi térképet: http://maps.google.com/maps/ms?msid= 21701961 5258076352094.0004b3cb2027a8186f583&msa=0&ll=46.739861,20.76416&spn=7.71049,21.643066. 411