Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - FEJŐS ZOLTÁN: A hazai néprajzi múzeum alapítása és a Herman Ottó-Xántus János vita 1885-ben

A hazai néprajzi múzeum alapítása és a Herman Ottó-Xántus János vita 1885-ben FEJŐS ZOLTÁN Ma a Néprajzi Múzeum alapítását 1872. március 5-től eredezteti a kutatás, attól a dátumtól, amikor a vallás- és közoktatásügyi miniszter Pauler Gyula - már nem Eötvös József! - aláírta Xántus János kinevezési okmányát a Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Tára igazgató őrévé.

1 Ez az eredethagyomány a múzeum emlékezetének lényeges építőeleme, nem csupán az intézmény 1872-es alapítási időpontjának kijelölésében és az első igazgató őr mint alapító személyiség megbecsülésében, hanem a múzeum irányultságának a nemzetközi és a magyar gyűjtemények összetartozásában kifejeződő, mintegy a kezdetekre visszanyúló örökség hangsúlyozásában is. Pedig mindhárom kérdést tekintve inkább beszélhetünk folytonossággal alig bíró előzményről, kezdeményről, mint valódi kezdetről. Az utókor értékelése és a mai gyakorlatot megalapozó vagy igazoló előzmények kiemelése mint kulturális emlékezet nem egyezik a kortársak tapasztalatával, az abból összeálló kommunikatív emlékezetével.

2 Jól példázza ezt a „magyar néprajzi múzeum" alapításának az 1880-as években egy jó évtizeden keresztül fel-felbukkanó kérdése. A hazai néprajzi múzeum megszervezése, mint ismeretes, az 1890-ben alakult Magyarországi Néprajzi Társaság számára is az elsőrangú célok között szerepelt.

3 Ez Jankó János igazgató őrré való 1894-es kinevezésével, illetve az általa végzett sokirányú intenzív munkával teljesült, mégpedig a Nemzeti Múzeum keretein belül, az ethnographiai tár kibővítésével és múzeummá szervezésével. Az Európán kívüli és az egyre jelentősebbé váló magyar anyag egysége is ekkor szilárdult meg, ami máig sajátos jegye a gyűjteménynek. Az „alapítást" követő másfél-két évtizedben azonban György Aladár szavaival az „osztály múzeumunknak hamupipőkéje volt állandóan", s a korszak a „pangás" időszakát jelentette, ahogy ezt Xántus János is többször leírta.

4 A néprajzi múzeum megszerveződésének vontatottságát a Nemzeti Múzeum belső alakulási, szervezeti problémái, épületének szűkössége és a néprajz - a „népisme" - fejletlensége, más szóval kezdeti állapota magyarázza. A Nemzeti Múzeum helyzetét Jókai Mór elnöklete alatt egy hét fős országos bizottság tekintette át 1880-8l-ben. A bizottság kiküldését Herman Ottó vezetésével a parlamenti képviselők egy csoportja kezdeményezte az országgyűlés 1880. április 19-iki ülésén.

5 A bizottsági jegyző, báró Radvánszyky 1 A továbbiakban mindenütt a kor szóhasználatát és helyesírását követve az ethnographiai tár, osztály, múzeum megnevezést használom, és csak ott élek a néprajz vagy néprajzi megnevezéssel, ahol ez a forrásként használt dokumentumokban előfordul. Az idézeteket betűhíven közlöm, eltekintve a hosszú magánhangzók írásától. 2 Vö. Fejős 2003a. 104-111, különösen 110. 3 Vö. Herrmann 1890a, 1890b. 4 György 1894. 381. Xántus János jelentése a múzeumi bizottsághoz a Néprajzi Tárról, 1888. január 27. Néprajzi Múzeum, EAD Irattár (NMI) 2/888.1.27., Xántus 1892. 300. a pangásból való kilábaláshoz vö. Jankó 1902., Fejős 2003b. 5 Vö. Szabadfalvi 1996. 99-100., hozzászólásának szövege: 120-122. Az 1875-től a Nemzeti Múzeum állattárában dolgozó Herman ezt megelőzően 1877-ben az Iparművészeti Múzeummal is foglalkozott a Vasárnapi Újságba irt nagy cikkében. 1. Herman 1877. 22