Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - KEMECSI LAJOS: Felföldi borkereskedő háza a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

elé, illetve az almárium elé, kissé középre került. A házi szőttessel letakart asztalon az utazáshoz és a vásárláshoz szükséges pénz és papírok láthatók, amelyet az idős gazd­asszony számolt meg az imént. Az indulás előtti helyzethez igazodva került az asztalra a jellegzetes gönci készítésű kerámia pálinkás edény, a pálinkás poharakkal. Szintén az asztalon áll, a berendezés meghatározó darabja, a rekeszekre osztott pincetok láda a jel­legzetes hasáb alakú boros palackokkal. A pincetok a bele illeszkedő jellegzetes formájú borral töltött palackok tároló helyéül és védelméül is szolgált. Az igényes asztalosmunka­ként készült láda nemes fából készült, kovácsolt vasalással és belsejében bársonnyal bé­lelt. Nemcsak a láda, hanem az abba illő palackok is mesterremeknek ítélhetők. Díszükre válik az üveg tisztasága, áttetszősége és az arányos forma egyaránt. 4 2 Az asztal körül álló négy darab, illetve a falak előtt álló két szék egyforma. A thonet típusú, hajlított támlájú székek ülőlapja kör alakú. Kassán készültek Eissler Jósiás és fiai műhelyében. Az asztal mellett a szoba közepén áll az utazóláda. A gönci készítésű, zöld színű, felfelé szélesedő, a szekér oldalához illeszkedő formájú ládában az útnak induló kereskedő úti holmija van: borpróbáló lopó, lat, ruhadarabok. A konyha boltozatos szabadkéményébe nyílik a szoba barna tábláskályhájának füstje. Ez a kívül fűtős kályha analógiák, kályhafelmérések alapján volt tervezhető. A kályhát rekonstrukcióként, működőképes állapotban építettük meg. Az eredeti való­színűleg Sárospatakon készült. 4 3 A faldíszítés a szoba megkímélt részét hangsúlyozza. A vetett ágyak fölött a korszakban a református családoknál általánosan elterjedt, kerete­zett, üveges nagyméretű nyomatok függnek. A „Rákóczi búcsúja", az „Aradi vértanúk" ábrázolásai mellett, az udvarra nyíló ablaknál egy kisméretű, háromnézetű kép is látha­tó. Az ábrázolás szemből szintén a kivégzett honvédtábornokokat ábrázolja, de balról Batthyány Lajost, míg jobbról Kossuth Lajost és két fiát ismerhetik fel a látogatók. A szabadkéményes konyha és a pitvar berendezése A felföldi mezővárosok konyháinak felszerelése kiválóan példázza az ott élők kultúrájának, így a táplálkozáskultúrának és az ahhoz kapcsolódó eszközkészletnek is közvetítő, vegyes jellegét. Egymás mellett találhatóak a divatos, korszerű fémedények, a fazekasok által készített népi kerámiák és a gyári keménycserép, fajansz, sőt porce­lán tányérok, tálak. S mindezek mellett a legegyszerűbb, fából készült tálak, teknők is használatban vannak. A felföldi mezővárosok lakói számára pl. tokaji kereskedők bécsi, bécsújhelyi és Stájerországban vásárolt vas konyhaedényeket szállítottak már az 1780­as években. Ezüst és cin evőeszközök is gyakran felbukkantak a mezővárosok lakóinak hagyatékaiban. Ezek használati értékük mellett a vagyonok fontos részét is képezték. Az üvegből készült tároló edények és dísztárgyak egyaránt kedveltek voltak. A táplálkozás­kultúrában zajló modernizáció, a különböző ételek/italok divatjainak változása - éppúgy, mint napjainkban - a 19. században is folyamatos volt. így terjedtek el - a falvakhoz kép­est lényegesen korábban - a mezővárosi otthonokban a feketekávézás szokásához tartozó edények, eszközök. Tokajban már a század elején kávéház is működött, de a háztartások­ban is gyakori volt a kávédaráló és a kávés fmdzsa. 4 4 Az ételkészítésben hangsúlyosan 42 Vö. Veres 2006., Kemecsi 2006. 43 A kályhára vonatkozó tudományos kutatást, illetve a rekonstrukciós tervek készítését és a csempék­illetve a kályhák gyártásának ellenőrzését egyaránt a tájegység többi tüzelőberendezését is tervező Sabján Tibor kollégánk végezte. Sabján 2004. 44 Kemecsi 2009b. 89. 166

Next

/
Oldalképek
Tartalom