Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Frisnyák Sándor: A vízenergia használata a Kárpát-medencében (11. század - 1920)

10. kép. Fürészmalom a Kelemen-havasok déli peremén, a Felső-Maros áttörésben (a fényképeket Fr is nyák S. készítette) A papírmalmok a kárpáti hegységkeret területén, a vízenergiát és a papírgyártáshoz szükséges vízmennyiséget biztosító patakvölgyekben települtek. A Bükk hegység völgyeiben és előterében a 18-19. században - nem egyidejűleg - a papírgyártó kis officinák egész sora üzemelt (Bélapátfalva, Dédes, Diósgyőr, Hejőcsaba, Mályi, Nagyvisnyó, Sajószentpéter, Szilvásvárad).

2

4 Az üveghuták, a keménycserép-gyártó manufaktúrák és fabrikák a nyersanyag- (pl. kvarchomok-, perlit-, agyag-, mészpát-) őrlésre is felhasználták a vízenergiát (Bükk-vidék, Zempléni-hegység stb.).

2

5 Erdély híres fazekasközpontjában, Korondon a 19. században a harminchat vízimalom többsége festékőrléssel foglalkozott. A különböző iparágak vízenergia-felhasználása a gőzgépek elterjedésével, az elektromos erőművek és áramellátó-rendszerek kiépülésével a 19/20. század fordulójától gyors ütemben csökkent. A 19. század vége felé és a 20. század elején épült hidroelektromos erőmüvek (Besztercebánya, Eperjes, Felsődobsza, Garamszentbenedek, Gibárt, Ikervár, Kassa, Resicabánya, Temesvár, Zólyom, Zólyombrézó stb.) jelentősen befolyásolták a gazdasági 24 Csiffáry 2002. 535-536. 25 Csiffáry 2002. 537.; Veres 1995. 363