Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

MEDIEVISZTIKA - Dénes György: III. Béla király végrendelete - Aliz antiochiai hercegnő Torna birtokosa

III. Béla király végrendelete Aliz antiochiai hercegnő Torna birtokosa DÉNES GYÖRGY Az Árpád-ház egyik legkiválóbb uralkodójának, az 1172-1196-ig uralkodó III. Béla királyunknak nevét vannak, akik iskolai tanulmányaik során ismerték meg, mások a budavári Mátyás-templom egyik oldalkápolnájában olvashatták az emlékművön a sírja fölött, ahol feleségével, Anna királynéval együtt nyugszanak. III. Béla, halálát közeledni érezve, végrendelkezett trónjáról, vagyonáról és megvalósítani már nem tudott vállalásairól is. Az európai császárok és királyok udvaraiban is igen nagyra tartott uralkodó végrendeletét a Kölni Évkönyvek őrizték meg számunkra. Ebben - amint alább részletesen tárgyaljuk - szó esik az antiochiai fejedelem leányáról is.

1 A kérdés, hogy ki volt ez a hölgy, és egyáltalán mit keres a magyar király végrendeletében egy antiochiai hercegnő? Ez a kérdés eddig megoldatlan volt. Egyes történészek az „antiochiai" jelzőt elírásnak vélték,

2 legtöbben egyszerűen kihagyják ezt a passzust a végrendelet ismertetésekor. A kérdés helyes megoldásához szerintem az antiochiai fejedelmi család történetének megismerése vezet, az alábbiakban ezt igyekszem felvázolni. Az Antiochiai Fejedelemség és a fejedelmi család Normandiából érkezett kalandor normann-francia lovagok, akik 1016 óta zsoldosként, majd hűbéresként küzdöttek a dél-itáliai fejedelmek szolgálatában, 1042-ben elfoglalták Apuliát Bizánctól, 1053-ban legyőzték a pápa seregét, 1071-ben pedig bevették Barit, az utolsó bizánci támaszpontot. A hódítás vezéralakja Guiscard Róbert volt.

3 Ot a pápa már 1059-ben elismerte Apulia és Calabria uralkodó hercegének.

4 II. Orbán pápa 1095-ben a clermonti zsinaton a Szentföld felszabadítására, a mohamedánok onnan való kiűzésére mozgósította a nyugati kereszténységet. A következő év nyarán meg is indult az első keresztes hadjárat. A seregek legénységét a terheik elől menekülő parasztok alkották, vezetőik pedig nagyobbrészt francia és normann meg egyéb nyugat-európai lovagok voltak, akiket nem csak a hit védelme, hanem inkább a közel-keleti területek meghódítása, birtokba vétele ösztönzött. A hadjárat seregvezérei közt a legjelentősebbek a francia Bouillon Gottfried és fivére Balduin, valamint a délitáliai normann Guiscard Róbert apuliai herceg fia, Boemund, Taranto hercege és annak unokaöccse, Tankréd voltak.

5 A Bizáncban összegyűlt seregek nehéz harcokkal előbb a Közel-Kelet egyik legnagyobb városát és hatalmas erődjét, a kereszténység egyik bölcsőjét, az észak-szíriai Antiochiát foglalták el 1098 júniusában. Majd kemény küzdelmek árán fokozatosan nyomultak dél felé, végül több mint egy hónapos véres harcokkal 1099 1 KölniÉvk. 1861. 808. 2 Kristó-Makk 1981. 195. 3 Engel 1982. 64. 4 Runciman 2002. 57. 5 Runciman 2002. 94-98; Engel 1982. 66. 337