Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
GYŰJTEMÉNYEK - IPARMÜVÉSZET-TÖRTÉNET - Tamás Edit: Szathmáry Fajos Kossuth-gyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában
Szathmáry Lajos Kossuth-gyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában TAMÁS EDIT A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 1997-ben, illetve 1999-ben különleges gyűjteménnyel gazdagodott. Szathmáry Lajos Kossuth-gyűjteménye került Sárospatakra, az adományozó hagyatékaként. Az erdélyi származású - Sárospatakon diákoskodó - Szathmáry Lajost nemcsak gasztronómiai szaktekintélyként, étteremtulajdonosként ismerték Chicagóban, elismerést szerzett gyűjteménye által is. Bár diplomás pszichológus, 1951-et követően új hazájában, az Egyesült Államokban az étkezéskultúrára, a gasztronómiára alapozta életét. 1962-ben nyitotta meg feleségével, Sada asszonnyal a hamarosan híressé váló Bakery vendéglőt. Első gyűjtései is (konyhaművészettel foglalkozó könyvek) munkájához kapcsolódtak. Kitartása, kapcsolatrendszere eredményeként gyűjtőköre egyre bővült, figyelme egyre nagyobb területre terjedt ki. Étterme felső emeletein rendezte be könyvei, levelei, dokumentumai tárházát. Az 1980-as évek végére a legnagyobb amerikai magyar könyvtárrá nőtte ki magát a Szathmáry-gyűjtemény. Legbüszkébb Kossuth-gyűjteményére volt. Szerepet játszott ebben családi indíttatása. Dédapja Bem tábornok seregében harcolt, évekkel később meglátogatta Kossuthot Turinban. Műgyűjtő édesapjának Európa-szerte voltak antikvárius ismerősei, akik Kossuth-relikviák felkutatásában, megvásárlásában segítették őt. Ezeket a kapcsolatokat éltette, építette tovább Szathmáry Lajos, aki rendszeresen felkereste a bécsi, müncheni, londoni műkereskedőket, megvásárolván a számára félretett Kossuthhoz kapcsolódó iratokat, könyveket. Szathmáry Lajos Kossuth-gyűjteménye - saját nyilatkozata szerint - kb. 2000 darabból állt. 1994-ben, Kossuth halálának 100. évfordulóján készült egy válogatás: 20 könyv, 20 kép, 20 okmány, 20 levél, 20 tárgy. A 100 tétel alkotta azt a vándorkiállítást, melyet Chicagóban, a New York-i magyar főkonzulátuson és a washingtoni magyar nagykövetségen mutattak be. Ebben az időben már Szathmáry Lajos legendás hírű kultúrtörténeti gyűjteménye jövőbeni sorsán gondolkodott. Kereste azokat az intézményeket, melyek befogadhatnák könyveit, dokumentumait, tárgyait. Tudatosan készült rá, hogy a családi örökségből megőrzött, illetve hosszú évek munkája által gyűjtött értékeit olyan helyeken helyezze el, ahol hasznosan élnek tovább s megbecsülik azokat. így kerültek könyvei már az 1980-as évek közepétől amerikai könyvtárakhoz, iskolákhoz, egyetemekhez. Szathmáry Lajos pataki diákként megőrizte szívében, lelkében a város szeretetét. Ez jutott kifejezésre abban is, hogy pataki diákok széles körével tartott kapcsolatot, tájékozódott a Kollégium és a város eseményeiről. Egyikük, dr. Mayer József irányította figyelmét a várban működő múzeumra. Olyannyira, hogy 1995. március 24-én kelt, a Rákóczi Múzeum igazgatónőjének címzett levelében kinyilvánította azon szándékát, hogy 244
