Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Kozák Miklós - Rózsa Péter - McIntosh Richard William - Papp István - Mocsár-Vámos Mariann - Plásztán József: A miskolci Avas-domb őskori kőipara és földtani környezete
A miskolci Avas-domb őskori kőipara és földtani környezete 137 nóniai időszak elejére is. A kárpáti hegységképződéshez kapcsolódó magmatizmus e legintenzívebb szakasza, ún. paroxizmusa a kárpáti hegységkeret által közrezárt medenceterület centrumától É-ra, ÉK-re és K-re lazán összefüggő rétegvulkáni komplexumokat hozott létre. Ezek néhol hegységalkotók (pl. Mátra, Tokaji-hegység), míg legnagyobb tömegük nyírségi központokkal besüllyedve lefedődött (Széky-Fux et al., 2007). A Bükk hegységet, amelynek paleo-mezozoós, túlnyomóan karbonátos tömege a miocén elején foglalta el mai helyzetét, árkos törésrendszerek határolják, amelyekhez szintén jelentős vulkánosság kapcsolódott. A sekélytengeri környezetből kisebb-nagyobb szigetszerű terrénumok emelkedtek ki. A Bükk és az Avas bükki típusú paleozoós aljzatának perm-karbon részével együtt takarószerűen tolódott rá É-ÉNy-felé, 30°-os balos rotációval a Dél-Gömörikum bázisig lepusztult, idáig nyúló masszív, kristályos tömegére (Kozák et al., 2013). A bükki jura mélyvízi, kovás-pélites üledékeinek kelet bükki lepusztulása után a szerkezetileg törvegyűrt és őskarsztosodott triász felszínre rakódott le Miskolctapolcától az Avas-felé, illetve D és DK-felé vastagodó, de itt már mindössze 200-400 m vastag miocén sekélytengeri rétegsor, amelynek kivastagodó folytatása a Tardonai-dombság. A 234 m tetőmagasságú Avas domb képezi vizsgálatunk tárgyát. Ebben a rétegsorban a felső szarmata rétegeknek az Avas tető felszíni gerincvonalához közel eső magasságban fordulnak elő karbonátos, kovás, illetve kvarcitrétegek, többnyire korlátozott horizontális kiterjedésű vastaglemezes-vékonypados betelepülések 1. ábra. A Nagy- és Kisavas helyszíne a bányászott limnokvarcit-előfordulások környezetében. Fig. 1. Map of Nagyavas and Kisavas in the surroundings of the mined limnoquartzite occurrences.
