Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Farsang Stefan - Szakáll Sándor - Ozdín Daniel - Zajzon Norbert - Gaál L'udovít: A Cseres-hegység (Cerová vrchovina, Szlovákia) vulkanitjainak ásványai
32 Farsang S., Szakáll S., Ozdín D., Zajzon N. & Gaál L. Sátorosbánya I-es számú kőfejtője (1. ábra) a Sátoros nyugati lejtőjén található. Drap- pan (1994) szerint elmondható, hogy a fejthető andezit mennyisége megközelítőleg 13 millió m3. Az andezit mellett homokkövet is fejtenek, melyet mint rosszabb minőségű építőkövet használnak fel. Az andezitet itt a XX. század 20-as éveiben kezdték termelni. Évente mintegy 100 m3 homokkövet is kibányásztak. A kőfejtő jelenleg is üzemel. Sátorosbánya Il-es számú kőfejtője (1. ábra), vagy ismertebb nevén a Hegedűs-kőfejtő a Sátoros keleti lejtőit tárja fel. Az intenzív bányászatot 1967-ben kezdték meg, a kőfejtő előnytelen fekvése miatt - pl. az államhatár közelsége - azonban 1981-ben bezárták és bekerítették. Sátorosbánya III-as számú kőfejtője (1. ábra) Sátorosbánya település nyugati határában fekszik és egy lakkolit felső részét tárja fel. Drappan (1994) alapján elmondható, hogy a fejthető andezit mennyisége megközelítőleg 629.000 m3. A kőfejtőt 1867-ben létesítették, évente mintegy 3.500 m3 andezitet bányásztak itt, melyet elsősorban utcaburkolatnak, illetve vasútépítésre használtak. A termelést az 1990-es évek végén fejezték be, jelenleg a kőfejtő kiterjedése kb. 400 m x 250 m, aminek a közepén egy bányató található. 3. A Cseresi (Salgóvári) Bazalt Formáció Balogh et al. (1981), illetve Konecny et al. (2004) szerint elmondható, hogy Dél- Szlovákiában a bazaltvulkanizmus hat, a Cseres-hegység területén öt fázisban játszódott le, melyek közül ez utolsó öt képződményeit a Cseresi Bazalt Formációhoz soroljuk. A legidősebb fázisban képződött Patakaljai Bazalt Formáció termékei a Losonci-katlan területén találhatók. A második fázis mintegy 5,5-3,7 millió évvel ezelőtt játszódott le, miközben a Nagy-Hardes, a Pogányvár, a Monosza, a Szárkő, a Karád, a Somoskő és a Bagolyvár tűzhányói keletkeztek. 2,9-2,6 millió évvel ezelőtt, a harmadik fázis ideje alatt működtek a Békástó, Ajnácskő, Hegyes-kő és a Medves egy részének tűzhányói. A negyedik fázisban, mintegy 2,3-1,6 millió évvel ezelőtt keletkezett a terbelédi lávaár, miközben a Medves is folytatta erupcióit. Ebben a fázisban jött létre a Guda tűzhányója is az Ajnácskői lávaárral. Az 1,5-1,1 millió évvel ezelőtt lejátszódó ötödik fázisban keletkezett a hegység legterjedelmesebb alakzata is, a Bucsony-Bolgárom vulkáni komplexum. Ekkor jött létre a Bagókő, a Ragács és a Dobogó-kő tűzhányója is. Az utolsó, hatodik fázist a minták hiánya miatt nem sikerült egyértelműen behatárolni, de a füleki és ajnácskői maarok maradványai alapján ez a fázis mintegy négyszázezer évvel ezelőttre tehető. A bolgáromi maarból, öt salakkúpból és lávaáraikból felépülő Bucsony-Bolgárom vulkáni komplexum egyik legnagyobb kőfejtője Korlát községtől nyugatra található. Területén a bazalt lemezes, illetve oszlopos elválása dominál. A bazaltban ritkán a Füleki Homokkő Formáció homokkőzárványai is fellelhetők, melyeket a feltörő magma „tépett ki” eredeti helyükről. A másik nagy kőfejtő Bolgárom községtől keletre fekszik, a vulkáni komplexum nyugati lejtőin. A kőfejtő nyugati falának közepén egy hatalmas bazaltintrúzió van feltárva (6. ábra). A kőfejtőben a bazalt lemezes, illetve blokkos elválása is észlelhető. A Macskalyuk-kőfejtő Sátorosbánya községtől keletre található, több feltárás által nyitott. Területén a bazalt lemezes, oszlopos, blokkos, illetve gömbös elválása is megfigyelhető (7. ábra). Somoskő Sátorosbánya községtől délkeletre található. Az oszlopos elválású, öt- és hatszögletű bazaltsípokból álló „orgona” alatt egy kőtenger található, mely részben kifa- gyásos eredetű. A terbelédi lávaár két kőfejtővel van feltárva, a Rátka községtől északra, illetve a Terbeléd községtől északkeletre elhelyezkedő fejtőkkel.
