Viga Gyula - Viszóczky Ilona szerk.: Egy matyó értelmiségi életútja. Száz éve született Lukács Gáspár (Miskolc, 2008)
Kápolnai Iván: Lukács Gáspár (1908-1986)
regény trilógia ja után megszületett a rendkívül termékeny kó, Szántó György Bocskai Istvánról kott, háromkötetes életrajz-regénye is „Hajdútánc" címmel, melyet szintén ismertetésre méltatott. Meglehetősen kritikus hangvételű az a recenzió, melyet Nagy Jenő „Sárkányfogak" című kétkötetes regénye kapott: egy érzelmes szerelmi történet a Báthoriak korából, a történeti problémák mekőzésével Ugyancsak történeti (Károly Róbert és Nagy Lajos korabek) környezetbe ágyazott szerekni történet M. Katona Ilona regénye, az ,yArva Krisztina'''. A sokoldalú erdélyi arisztokrata Bánffy Miklós, a nagyszabású erdélyi regénytrüógia {^^Megszámláltatta/'', „És híjával találtattál''', „Darabokra szaggattató/') szerzője a „Fortélyos Deák Boldizsár Memoriáleja" '-ban a román uralom alá került magyarság viszonyait tárja fel. A művészi stíluskeresés szempontjából figyelemre méltónak tartja — a háborús sérülése következtében fokozatosan teljesen megvakult - Szántó György kétkötetes regényét („Meléte"), amely filmszerű formában, Proust időszemléletével szintézisbe kívánja hozni a múltat a jelennel. A neves kodalomkritikus és kodalomtörténész, Schöpjlin Aladár „Vihar az akváriumban" című regénye Lukács szerint kiábrándult életszemléletről tanúskodik. A jelentős költő, kó és újságkó Szép Ernő gyermekéveit fekdéző „Dali, dali dal' című regényében tanító édesapjának állít emléket. A regényírás minden kekekét jól felhasználó, sikeres kónő Erdős Renée „Timothy há^'-ában hiányolja a recenzens a korrajzot. Az ugyancsak népszerű Vaszary Gábor „Ketten Párizs ellen" című könyvét annak példájaként emkti, kogyan lehet regényt kni, mikor az kónak nincs mondanivalója. Két könyvét is ismertette a kevéssé ismert Dormándy Lászlónak, aki az 1930-as években a hatkötetes Új Lexikont szerkesztette, majd Franciaországba költözött, és a későbbiekben franciául adta ki könyveit. it A túlsó parton" cknű regényében egy francia kisváros életének kusza szálait bogozza ki. A „Trópusi lázj című munkáját — a társadalomtól és az egészséges nemi élettől elzárt lélek összeroppanásáról — Stefan Zweig kkes ,Vlmok"-)áva\ rokonítja Lukács Gáspár. A további könyvismertetések közül emktendő a kormánypárti poktika és a szórakoztató próza termékeny képviselője, Pékár Gyula kékszakállú herceg' címmel, halála után kiadott, térben és időben változatos elbeszélésgyűjteménye. A Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula társaságába tartozó Endrődy Béla ,^A boldog ember" című kisregénye arról az agglegényről szól, akit a vüág boldognak tart, pedig valójában boldogtalan. A zenei kó Ormay Imre „Bejelentő lap" című regénye pedig egy polgár meggyökeresedéséről, a magyar talajba több nemzedékváltásban. Legény Elemér egzotikus kínai környezetben játszódó regényét („Dongh Khen leánya') azoknak ajánlja, akik csak szórakozást, érdekes mesét keresnek. A kalandos életű (idegenlégió, orosz hadifogság, Közel-Kelet stb.j Nagyiványi Zoltán Afganisztánban játszódó regényében („Istenek völgye") „Kelet színes rajza mögött az európai ember fáradt rezignációja húzódik meg." Boros Mihály Kisfaludy Károly születésének 150.
