Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban

Meggyőzően bizonyítható tehát, hogy a medvét fog szólások nem egyszerűen a gabona, ágyás stb. megázásával állnak összefüggésben, hanem eredetükben egészen más jelentésük volt. Megállapítható egyúttal az is, hogy a szólások mögött meghúzódó egykori szokás, rítus, hiedelem kizárólag az aratás, ill. a nyomtatás hagyományába tartozott. Az aratási medve egykori szerepének és funkciójának megértéséhez a vegetáció hajdani kul­tusza felől kell közelítenünk. A magyar néphittel kapcsolatban a kutatás már megállapította, hogy a medve némely szokásban és néphiedelemben mint a vegetációs démon ősi alakja szerepel. 316 Úgy hiszem, ezt, a medve funkciójának a magyar hagyományra is érvényesített megállapítását az általunk vizsgált kérdéskomplexum elsőfokon igazolja. A medve eddig általában a farsangi vagy más jeles napi szokásokban fordult elő, és a kutatók a medve szereplését a jeles napok határai által megsza­bott keretek között vizsgálták. A vegetációval való szorosabb és részletekbe menő összefüggésének kimutatására a magyar irodalomban csak újabban történtek kísérletek. 317 A medve osztrák, német, svéd hagyomány szerint az aratási szokásokban mint Korndämon szerepel. Ha Svédországban a szél mozgatja a gabonatáblát, azt mondják: >y A gabonamedvék futkároz­nak". A Kornbär a gabonában ül, és aratáskor az utolsó gabonacsomóba húzódik. Alsó-Ausztriában a medve annak a házába, megy, aki utoljára fejezte be az aratást. Aratás végén rozsszalmával vagy borsószalmával készített szalmamedvét hordoznak végig a falun. Lindau a. Isarban, aki a zab- vagy árpacséplésnél az utolsó ütést teszi, Haferbdmek vagy Grutenbämek nevezik. A borsótermelő vidé­keken aratás alkalmával egy személyt borsószalmába csavarnak, és mint Erbsenbärt vezedk körül. 318 Mint arra utaltunk, a Kornbär, Haferbär, Erbsenbär stb. bizonyos funkcionális eltolódással az aratás szokásköréből kikerült és a néphagyomány különböző pontján bukkant fel. így pl. a német Erbsenbär megjelenik a karácsonyi, farsangi, búcsúi, lakodalmi felvonulásokban. 319 A medve ugyan­csak megjelenik lakodalomkor Észak-Svédországban és Oroszországban. Ez utóbbi helyen kará­csonykor is. 320 Az európai hagyományban azonban a medve leggyakrabban a farsangi szokásokban szerepel. Szlovák, morva, cseh, lengyel, szerb hagyományban egyaránt ismeretes a farsangi medve. 321 Szalmába, rendszerint árpa- vagy borsószalmába csavarnak egy legényt, akit mint medvét vezetnek végig a falun. Igen gyakran azonban nem egyedül, hanem más farsangi alakok társaságában vesz részt a farsangi felvonulásban. Osztrák, német, dán farsangi szokásokban közpond helyet foglal el a szalmába burkolt medvejátékos. 322 A mezőgazdasági munkával való kapcsolatra jól utal az az osztrák adat, amely szerint a freistadd lakosok farsangkor cséppel vonulnak fel. 323 A magyar néphagyományban a medve megjelenítése ugyancsak a farsangi szokáskörben for­dul elő elsősorban. Idevonatkozóan részletes adatokat közöltünk egyik megelőző munkánkban. 324 A szalmába burkolt medve, amely előfordul az erdélyi, szatmári, csallóközi farsangi hagyományban, Vas megyében a regölés szokásában is megjelenik. 325 Az európai idevonatkozó hagyomány nyomán nem kétséges, hogy a farsangi szokások med­véje a cséplés helyéről, a szérűről, a csűrből került a téli, télvégi népszokások körébe. Azokon a 316 SzetidreyA, 1938. 438. 317 Ferenc^iI--Ujváry Z., 1962. 128—130, 133.; A medvét fog szólással kapcsolatban újabban: SolymosE., 1965. 495^-96. 318 Peuckert W. E., 1927. 893.; Schmidt E, 1952. 49.; Mackensen E, 1929-1930. 885-888.; Wörterbuch, 190. 319 Mackensen E, 1929-1930. 885. 320 Peuckert W. E., 1927. 896. 32\ZibrtÙ, 1950. 109-110., Bednárik K, 1943a. 76.; Schneeweis E., 1953. 122.; Mais A., 1955. 226-228. Mlynek E, 1903. 110. 322 FehrleE., 1955. 88.; Dörrer A, 1949. 315.; SartoriP, 1922. 146. 323 GugitzG., 1949-1950. 1. 88. 324 Ferenc^ l-Ujváry Z., 1962. 128-129. 325 Sebestyén Gy., 1902b. 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom