Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

Fából készült kecskefej. Torontálvásárhely, Bánát Kecskefej. Pannonhalma, Győr-Sopron m. Néprajzi Múzeum, lts%: 35 071 maszk szájrészét, a leányokat ijesztgették, megfejésének jelenete állt.

232 Bözödújfaluban (Udvarhely m.) a kecskét alakító legényt két bundába öltöztették úgy, hogy az egyik bunda ujján a játékos a két kezét, a másik bunda két ujján a két lábát dugta ki és a két bundát a deréknál összekötötték. A fejére fából faragott kecskefejet tettek, a nyakára pedig csengőt és kolompot. A kecskemaszk hasonlóképpen készült Kalotaszentkirályon is (Kolozs m.). A játékos az úton felegyenesedve járt, csak a fonóházban ereszkedett négykézlábra.

233 Bálványos váralján (Mezőség) a fonóba farsangi időszakban este tíz óra felé érkeztek az alakoskodók, és eljárták a kecsketáncot. A kecskét alakító legény fából faragott kecskefejet húzott a fejére, a szarvai közé tollat, a nyakába csengőt tett. Pokróccal, prémdarabokkal volt letakarva. A fonóban guggolva ugrált, ijesztgette a lányokat, szarvával döfködte őket, majd a kecskemaszk szájrészét mozgatva a fonóbeliek daloltak.

234 A kecskemaszkos alakoskodót Bálványos várai ján - egy másik megfigyelés szerint — a fonóba apakulámak nevezett játékos kísérte. Ez a szereplő pásztor-öltözetet vett magára. Elsőként lépett a fonóba, s engedélyt kért a bemenetelre. A nóta közben a kecske ugrándozott, táncolt, majd hirtelen „összeesett", „meghalt". A dalolás abbamaradt, a pakulár a kecske felett szomorú nótát furulyáit. A jelenlevők szalmaszálat nyújtottak a pakulárnak, hogy azt fújva életet leheljen az állatba. Egyszer csak a kecske felugrott, s a fonó lányok nótájára „táncolva" kiment a házból.

235 Nagyenyed környékén a magyar néphagyományban népszerű farsangi játék volt a fonóbeli kecskealakoskodás. Figyelemre méltó, hogy a kecskemaszkos személyt turkának is nevezték. Általánosan azonban egyszerűen csak kecske volt a neve. Két kecske jelent meg a fonóban. A játékosok bundával voltak betakarva. Maguk előtt fából faragott kecskefejet tartottak. Négykézlábon ugrottak be a fonóba. A két kecske megtámadta egymást. Viaskodtak, csattogtatták a fadöfködték.

236 A kalotaszegi Nyárszón úgyszintén far232 Makkal Endre—Nagy Ödön: Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez. Kolozsvár, 1939. 109. 140, 141.; L. még a Maros megyei Havadról: Nagy Ödön: Népszokások múltja és jövője Havadon. In: Népismereti dolgozatok (szerk.: Kós Károly—Faragó József). Bukarest, 1980. 197. 233 Makkai Endre-Nagy Ödön:\. m. 62. 188. 234 Tárkány S%ücs Ernő: Este a fonóban (Feljegyzések az egyik mezőségi faluból). Puszták Népe, II. 1947. 260—261. 235 Vincke Fajos: A kender termelése és feldolgozása Bálványosváralján. Kolozsvár, 1945. 11—12. 236 Vita Zsigmond: Nagyenyed vidéki turkások. Ethn, L. 1939. 163-166.