Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban
a község legszegényebb családjának egy nagy kenyeret sütöttek. Egy megbízott ember sorra járta a falu házait. Mindenütt adtak lisztet, amit zsákban gyűjtött össze. A kenyeret ebből a lisztből sütötték. A fennmaradó lisztet és a kenyeret a falu lakosságának jelenlétében nyújtották át. Az új búza kultikus felhasználásának emlékeit a vallásos jellegűvé átalakult szokások is megőrizték. Az Ormánságban az aratás befejezésekor a gazda egy kéve búzát deszkához ütögetve csépelt ki. A magot a gazdaasszony egy tálban, fehér ruhával letakarva elvitte a paphoz, a templomba. Az így összegyűlt búzából készült az egész évi gyónó kenyér.™ A Baranya megyei Sósvertikén is feljegyezték ezt a szokást. Egy kéve zsenge búzát közvetlenül az aratás után kicsépeltek és a magot a templomba vitték. 531 A kenyér kultikus szerepét a mezőgazdasági élet különböző pontjain megfigyelhetjük. Csertamelléken (Göcsej) az első szántás alkalmával az eke kormányára egy kenyeret helyeztek és így szántottak egy darabig. 552 Krasznokvajdán (Abaúj m.), amikor a gazda tavasszal először ment szántani, az udvaron fehér kendőre egy kenyeret helyezett. Az ekét a kenyér felett húzatta ki az udvarból. Ezt az eljárást a bőséges termés érdekében és reményében tették. 553 Kalotaszegen, amikor szántottak, a kenyeret nem volt szabad megpirítani. Ehhez kapcsolódott még az is, hogy a férfi ez alatt az idő alatt non coit cum uxore. 354 A kenyérsütésre és kenyérpirításra vonatkozó tiltó szabályok különösen a vetés időszakában jelentkeztek. Az egész magyar nyelvterületen ismeretes az a hagyomány, amely szerint vetéskor nem sütnek kenyeret. A kenyeret vetéskor nem szabad megpirítani sem és úgy fogyasztani. A tiltó cselekmény magyarázata mindenütt az, hogy ha kenyeret sütnének vagy pirítanának, az elvetett búza üszkös lenne. 555 Az üszkös, a gazos búzától való aggodalom miatt a kenyérpirításra vonatkozó tiltó eljárás némely helyen mindaddig tart, amíg az elvetett búza ki nem kel. A tiltás sok helyen már az új búzából készült első kenyér sütésének napján kezdődik és az őszi vetés befejezésének időszakáig tart. 556 Torda és Torockó vidékén a kenyérpirítás tiltása mellett, hasonlóan a szántáshoz, tilos volt a vetés időszakában a vetőembernek együtt hálni a feleségével." 7 Göcsejben tiltják az asszonynak, hogy kenyérsütés napján a búzavetésbe menjen. 558 Baranyában az új asszonynak aratásig nem volt szabad a kenyeret megkezdeni, megmetszeni. 539 A tavaszi szántással összefüggésben álló kultikus étkezés, illetőleg kultikus funkciójú kenyér és tésztaféle több helyen húshagyókeddhez kapcsolódott. Csesztregen (Göcsej) húshagyókedden kenyeret sütöttek, hogy nagy fejű káposzta teremjen. 560 Göcsejben és Szatmár megyében ezen a napon rétest vagy fánkot sütöttek a jó kendertermés érdekében. 561 Nádudvaron, Földesen (HajdúBihar m.) és Dobozon (Békés m.) mind a mai napig ismeretes egy, ma már lényegében funkcióját vesztett szólásmondás, amellyel a tél végének közeledtével szólították meg egymást az emberek: „Lesz-e olyan idő, hogy húshagyókor az ekeszarva között együk meg a bélest?" Ez a mondás az agrárszokások két emlékére világít rá. A szólásból a mágikus szántásra következtethetünk. A hagyomány 550 KissG., 1952. 200. 551 Ber^eNagy]., 1940. III. 190. 552 Gönczi F., 1914. 563. 553 ZupkóB., 1957. 631-632. 554 Jankó]., 1891. 286. 555 Ber^eNagy]., 1940. III. 170-182. L; Bálint S., 1957. I. 203.; Kardos E, 1943. 113-114.; S\endrey Zs., 1928. 30.; Káldy J., 1908. 288.; Karcsaj G., 1851. 496.; Gunda B., 1932. 111. 556 Ber^e Nagy J., 1940. III. 180-181.; Illyés E., 1930. 119. 557 Jankó], 1893. 257. 558 Gönczi E, 1914. 613. 559 SzendreyZs., 1933b. 134. 560 Gönczi E, 1914. 235. 561 Gönczi E, 1914. 224.; Illyés E., 1930. 122.
